Macalik Alfréd (Bécs, 1888. szept. 10. 1979. szept. 20. *Nagyvárad) festőművész, *Nagyvárad hűséges festőkrónikása. A *nagyváradi Főreáliskolában érettségizett (1909), a krakkói szépművészeti akadémián kezdte szaktanulmányait (1910-11), a szolnoki művésztelep ösztöndíjasa (1913), Budapesten a Szépművészeti Főiskolán Balló Ede növendéke (1914-18).
Világháborús katonai szolgálata után 1919-től jelentkezett kiállításokon. Festészete a művészi ábrázolás klasszikus hagyományait követte. Tájképeket, csendéleteket ábrázoló olajfestményeket, akvarelleket, rajzokat, rézkarcokat készített. Sötét tónusú képei a 20-as években *tett nagybányai tanulmányútjai során élénkültek meg. Magán festőiskolája működött *Nagyváradon (1930-37), tanított a Népi Művészeti Iskolában. Portréi közül kiemelkednek önarcképei s azok, melyeket a *nagyváradi irodalmi-művészeti élet jeleseiről így Tabéry Gézáról festett. Egy krakkói rokonlátogatás alkalmából Pilsudsky marsall arcképét is megfestette.
Elmélyült zenei tanulmányokat is végzett, szervezője volt városa zenei életének, tanára a Népi Művészeti Iskolának; egyik rajza (a család tulajdonában) a koncerten fellépő Bartók Bélát ábrázolja. Előadásokat tartott művészeti-esztétikai kérdésekről s a *Nagyvárad, *Nagyváradi *Napló hasábjain szakcikkeivel jelentkezett. A Körösvidéki Múzeum 1966-ban megrendezte gyűjteményes tárlatát.
(M. J.)
Kara Mihály: M. A. *Nagyvárad (napilap) 1924. aug. 24. Előszó az 1966-os emlékkiállítás katalógusában. Mottl Román: M. A. *Utunk 1979/41.