Makkay Ferenc (Máramarossziget, 1930. szept. 16.) kémiai szakíró. ~ Klára férje. Szülővárosában végzett középiskolát (1949), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett vegyészi diplomát (1953). Pályáját az egyetem főgyakornokaként kezdte, tanársegéd előbb a Bolyai, majd az egyesített Babeş-Bolyai Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén (1957-70), a kémiai tudományok doktora (1970), előadótanár a kolozsvári Tanártovábbképző Intézetben (1976-79), majd újra az egyetemen ad elő 1979-től.
Kutatási területe: platinaelektródok felületi sajátságainak tanulmányozása, az oktatás hatékonyságának vizsgálata a középiskolai kémiatanításban, vegyes ligandumú komplexvegyületek alkalmazási lehetőségei az analitikai meghatározásokban. Tudományos dolgozatai egyes esetekben Kékedy László, Várhelyi Csaba, *Zsakó János munkatársaként bel- és külföldi szaklapokban jelentek meg, így a Revue Roumaine de Chimie, a Studia Universitatis Babeş-Bolyai (1968-1989) és a varsói Chemie Analitique (1980) hasábjain. Ismeretterjesztő és oktatási kérdésekkel az Igazságban és Tanügyi Újságban jelentkezett, a Kémiai kislexikon (1980-81) szervetlen és analitikai kémiai részének szerzője; a tanárképzést szolgáló két román nyelvű szervetlen kémiai tankönyv (Contribuţii la metodica predării chimiei, 1974; Chimie anorganică pentru perfecţionarea profesorilor, 1983) munkatársa.