Molnár Béla (Székelyszenterzsébet, 1922. nov. 10.) állattani szakíró. Középiskolát Székelykeresztúron végzett, a Bolyai Tudományegyetem természettudományi karán szerzett diplomát. Természetrajztanárként a székelyudvarhelyi Mezőgazdasági Szaklíceumban tanított, 1950-től az egyetem Állattani Tanszékén, 1959-től a Babeş-Bolyai Egyetem biológia-földrajz karán adjunktus. A biológiai tudományok doktora.
Első írását a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Series Biologiae közölte (1960). Az alacsonyabbrendű gerinces állatok neuroendokrin rendszerének fejlődési-működési-szerkezeti sajátosságaival foglalkozik.
Saját és társszerzőként írott közleményei főként a Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Series Biologiae 1960, 1962 és a Studii şi Cercetări, Endocrinologia, 1962-65; Revue Roumaine, Endocrinologie, 1965, 1967 hasábjain jelentek meg.
Magyarul Budapesten publikál, így A máj morfológiai változásai a rózsás márna és a petényi márna petefészekciklusa folyamán c. értekezését a Vertebrata Hungariae közli (1961). Szaktanulmányait közli a Naturwissenschaft (1965/14), az Anatomischer Anzeiger (1965) és a Zoologischer Anzeiger (1968).
(T. J.)