Molnár Gábor (Nagykend, 1951. márc. 19.) műszaki író. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1970), a bukaresti műegyetem elektronika és távközlési karán szerzett villamosmérnöki diplomát (1975). Pályáját a bukaresti Rádióalkatrész és Félvezető Gyár integrált áramkörök részlegén kezdte, 1983-tól a Villamosipari Kutató Intézet marosvásárhelyi főosztályán tudományos főkutató. Tárgyköre a villamos hőtechnika (fémek indukciós hevítése), középfrekvenciás tirisztoros inverterek fejlesztése. 1990-ben bekapcsolódott az újjászervezett EME Műszaki Tudományi Szakosztályának és a Bolyai Társaságnak a munkásságába.
Az Országos Elektrotechnikai és Elektroenergetikai Konferencia Transistoare de putere în circuite electrice de concentrare c. előadás-gyűjteményében Teljesítménytranzisztorok kapcsolódó áramkörökben c. tanulmánnyal szerepel (1984). Részt vett időosztásos inverterek üzemzavarainak számítógépes tanulmányozásában. A CAS (Conferinţa Anuală de Semiconductori) kiadványában közölt Hard és soft eszközök a P 14500 egy bítes processzor jobb kihasználására c. dolgozat társszerzője (1987). Munkatársaival közös több találmányát szabadalmazták. Félvezetők c. illusztrált magyar nyelvű tanulmányát közölte a *Korunk Füzetek 2. száma (Kv. 1983).
(J. D.)