Péterfi Márton (Borosjenő, 1875. febr. 1. 1922. jan. 30. Kolozsvár) természettudományi író, ~ István apja. Tanítóképzőt végzett Déván (1895). Itt, a csángótelepi iskolában kezdte tanítói pályáját, majd Kolozsvárt a monostori elemi iskolában tanított (1906-09). Innen került az egyetem növénytani intézetébe mint múzeumi segédőr, ahol a hatalomváltozás után is megmaradt haláláig. Szorgalmának és természetrajongásának köszönhetően fiatalon vált országszerte, s hamarosan Európa-szerte ismert biológussá (mohásszá).
Első dolgozatai a Déva környéki lombosmohákra vonatkoztak (1896-1904), tíz év alatt azonban kutatásait egész *Erdélyre, sőt a Kárpátokon túli területekre is kiterjesztette. Új moha-fajokat is fedezett fel, így a pártfogójáról, Hazslinszky Frigyes akadémikusról elnevezett "Brium Hazslinszkyanum"-ot vagy a "Catharinaea pallidá"-t. Munkássága eredményeként jött létre a kolozsvári egyetem Növénytani Múzeumának mohagyűjteménye, a Briophyta Regni Hungariae, majd munkatársai hozzájárulásával a herbárium, a Flora Romaniae Exsiccata.
Maradandó hozzájárulása a virágos növények tanulmányozásához is. Vizsgálódásainak már a kezdeti éveiben társszerzője volt Mallász János; A virágoknak és a rovaroknak a beporzásban nyilvánuló kölcsönössége c. szakmunkáért együtt nyerték el a Magyar Természettudományi Társulat Bugát-díját (1903). Az általa leírt vagy felfedezett, de mások által róla elnevezett virágos növényfajokkal (Astraglus Péterfii; Centaurea Péterfii) gyarapította *Erdély flórájának ismeretét. Tiszteletére még egy új rovarfajt is elneveztek (Otiorrhynchus Péterfii).
Az I. világháború után jelent meg Adatok *Erdély flórájához (Kv. 1918) és az Adatok Déva flórájához (Kv. 1926) c. munkája. Hét kézirata kiadatlan.
A. Borza: Bryologul Martin Péterfi. Buletinul Informativ al Grădinii Botanice (Kv.) 1923. Györffy István: Erdély virágtalan növényei (Cryptogamae) a kutatás jövőjére néző megvilágításban. ETF 152. Kv. 1943.
(N. T. F.)