Puhala Sándor (Kassa, 1882. jan. 18. 1962. jan. 17. Temesvár) pedagógiai író, újságíró. A budapesti egyetemen latin-magyar szakos tanári diplomát, majd nyelvészeti és művészettörténeti doktorátust szerzett. Az *Arany János Társaság tagja. Újpesten, Lugoson, majd az I. világháború után a temesvári állami német-magyar líceumban, ennek megszűnte után a C. Diaconovici Loga Gimnáziumban latintanár.
Több pedagógiai tanulmányt írt a budapesti Országos Tanáregyleti Közlönybe, publicisztikai cikkei, esztétikai tanulmányai, esszéi jórészt a Temesvári Hírlapban és a Temesvarer Zeitungban jelentek meg. Szerkesztette a *Krassó-Szörényi Lapokat, 1942 októberétől 1943 januárjáig a *Déli Hírlap felelős szerkesztője. Az 1944 augusztus 23-a után Dél-Erdélyből internált magyar értelmiségiek Tg. Jiuban kiadott *Zsilvásárhelyi Déli Hírlap jában Nyelvünk védelmében c. írása jelent meg.
Kötete: Modern gondolatok a gyermek testi neveléséről (Bp. 1912).
Kacsó Sándor: Nehéz szagú iszap felett. Önéletrajzi visszaemlékezések. III. 1993. 494-518. Vita Zsigmond: Élet a drótsövények mögött. Az Enyedi évek, enyedi emberek c. kötetben. Csíkszereda 1998. 117-164.
(Sz. J.)