Révész (Riszdorfer) János (Nyíregyháza, 1863. márc. 17. 1933. dec. 18. *Nagybánya) elbeszélő, egyházi író, szerkesztő, ~ *Mitó apja. *Miskolcon érettségizett, Pozsonyban, az evangélikus teológián szerzett lelkészi diplomát. 1885-től élete végéig *Nagybányán volt lelkész, egyházkerületi számvevőszéki elnök, törvényszéki bíró, vármegyei tanácsos. 1885-től jelentek meg írásai a *Nagybánya és Vidéke c. lapban, amelynek 1891-től felelős szerkesztője, 1903-tól laptulajdonosa lett. Ezenkívül 1905-1919 között Soltész Elemérrel közösen szerkesztette az Igehirdető c. egyházi lapot. Cikkei, tárcái, tudósításai jelentek meg saját lapjain kívül a Szamosban és a Keleti Újságban is. Teleki Sándor és Törökfalvi Papp Zsigmond barátja; az általa szervezett irodalmi esteken *Nagybányán Jókai Mór, Krúdy Gyula, Zempléni Árpád, Benedek Elek, Ferenczy Zsizsi, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tabéry Géza, *Tavaszy Sándor és mások léptek fel.
Szerepe volt a *nagybányai festőiskola létrehozásában, a festőtelep kiépítésében és általában *Nagybánya városrendezésében.
Munkái *mind *Nagybányán jelentek meg. Emléklapok (megemlékezések egyházi és irodalmi személyiségekről. 1887); A *nagybányai ev. népiskola rövid története (1889); Ilyen az élet (elbeszélések 1890); Kossuth Lajos temetése (1894); Emlékalbum a *Nagybánya és Vidéke 25 éves jubileumára (1899); A *mi osztályrészünk (beszédek, tanulmányok. 1905); A *nagybányai ág. hitv. ev. egyház története (1905); Emlékalbum a *Nagybánya és Vidéke 50 éves jubileumára (1924).
(Kl. S.)