Schreck László (Máramarossziget, 1935. szept. 8. – 1993. aug. 26. uo.) – történész, levéltáros. Középiskolai tanulmányait szülővárosa Magyar Vegyes Líceumában végezte (1953), a Bolyai Tudományegyetemen történelem szakon szerzett tanári diplomát (1957). Pályáját az aknasugatagi iskola igazgatójaként kezdte (1957–61). Ezután haláláig a máramarosszigeti Állami Levéltárnál volt levéltáros, majd főlevéltáros.
Kutatási területe Máramaros, ezen belül főképp Aknasugatag és Máramarossziget múltja. Legelső dolgozata Az aknasugatagi iskola története volt (Bányavidéki *Fáklya 1960), amelyet újabb – e lapban közölt – művelődéstörténeti írások követtek (Apsai Mihályi János. 1974. máj. 12.; Hollósy Simon. 1976. aug. 6.; Szilágyi István. 1990. jún. 29.; Bartók Béla első máramarosi útja. 1991. jan. 22.; Máramaros vármegye és annak levéltára. 1993). Foglalkozott a lapban a tájegység gazdaságának sajátos vonásaival (Az aknasugatagi sóbányákról. 1982. júl. 3.; Az első máramarosi hajlítottbútorgyár. 1982. júl. 31.); dolgozatokat szentelt a helytörténeten túlmutató társadalmi-politikai jelenségeknek. Helytörténeti írásai főleg helyi sajtótermékekben jelentek meg (Bányavidéki *Fáklya, Bányavidéki Új Szó, Máramarosszigeti Napló, Szigeti Turmix). Tanulmányokat közölt ezenkívül magyar és román nyelven az 1717-es tatár betörésről (A Hét 1977. okt. 14.; Marmaţia 1978/39). Társszerzője a megyei levéltárat ismertető kötetnek (Îndrumător în Arhivele Statului Maramureş. 1974).
(B. B.)