Sulyok István (Komádi, 1859. dec. 15. – 1944. okt. 20. Bp.) – ref. egyházi író. A debreceni Református Kollégiumban tanult, ugyanitt a Teológiai Fakultáson szerzett diplomát. Néhány évig a debreceni kollégium segédtanára volt (közben tanulmányait Angliában és Németországban egészítette ki), majd lelkész Szegeden (1886–1889), Nagyszalontán, Nagyváradon, 1903–25 között a Bihari Egyházmegye esperese. Háromszor választották meg a Trianon után alakult Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének (1921, 1926, 1939), a román hatóságok azonban egyszer sem járultak hozzá beiktatásához. Az *OMP Intézőbizottságának és a Bihari Múzeum Egyletnek volt tagja.
Cikkei, beszédei, prédikációi a Debreceni Protestáns Lapban, a Szegedi Híradóban, az Egyházi és Iskolai Szemlében, a *Református Szemlében, a nagyváradi Szabadságban és a Reformátusok Lapjában jelentek meg.
Tavaszy Sándor: S. I. *Református Szemle 1926. 441–442; uő. S. I. *Református Szemle 1940. 245–246. – S. I. (Nekrológ). Pesti Hírlap 1944. okt. 22.
(S. Zs.)