Szabó József (Kv., 1911. aug. 31. – 1995. aug. 20. uo.) – biológiai szakíró. Tanulmányait szülővárosában végezte, 1929-ben érettségizett, a kolozsvári I. Ferdinand Egyetem Természettudományi Karán szerzett diplomát 1934-ben, majd a iaşi-i tanárképzőben *tett természetrajz–földrajzból tanári vizsgát 1937-ben. 1934–44 között Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban, 1944–46 között Kolozsvárt az Egyetemi Gyakorló Gimnáziumban, majd a Református Kollégiumban tanított. 1949–58 között a Bolyai Tudományegyetem Biológia–Földrajz Karán, 1959-től a BBTE-n a biológia- és földrajztanítás módszertanának előadója nyugalomba vonulásáig (1973).
Több biológiai és tantárgypedagógiai szakközlemény szerzője (Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Natura). Tudománynépszerűsítő írásai az Ifjú Erdélyben és a *Művelődésben jelentek meg. A *Művelődés külső munkatársaként könyvismertetéseket közölt. 1948–94 között számos biológia, földrajz, mezőgazdaságtan tankönyv és tudománynépszerűsítő munka fordítását végezte orosz és román nyelvből, részben önállóan, részben munkatársakkal.
Egyetemi jegyzetei: Gerincesek összehasonlító anatómiája. I–II. (Kv. 1951, 1952); Szövettan, fejlődéstan (uo. 1953).
Kötete: A laboráns könyve (Grünwald Ernővel, Kv. 1954).
(M. E.)