Szántó Zsigmond (Esztergom, 1861. jún. 28. – 1934, Arad) – közíró, irodalomtörténész. Gimnáziumba szülővárosában járt, felsőfokú tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte, ahol német–magyar szakos tanári oklevelet, 1888-ban doktorátust szerzett magyar és német nyelvből, valamint esztétikából. 1888 júliusától a vágújhelyi főreáliskolában helyettes tanár volt, 1896-tól rendes tanár a lugosi állami főgimnáziumban. Cikkei, irodalmi tanulmányai és kritikai írásai az iskolai értesítőkben, a lugosi, temesvári és budapesti lapokban: a Pesti Hírlapban, a Magyar Nyelvőrben, az Egyetemes Philológiai Közlönyben jelentek meg.
Önálló kötete: Bajza József. Irodalomtörténeti tanulmány (Esztergom 1884).
(Sz. J.)