Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

szektairodalom – A köztudatban szektáknak neveznek *minden olyan vallásos csoportot, gyülekezetet, irányzatot, amely szemben áll az intézményes egyházakkal. A köztudat – helytelenül – ide sorolja a reformáció idején a Biblia bizonyos részeire kiemelten hangsúlyt helyező irányzatokat (anabaptisták, adventisták) vagy később a történelmi egyházakból levált *újprotestáns felekezeteket is.

A Jehova tanúi közösségek körében Erdélyben is terjesztett magyar nyelvű irodalom szinte kizárólag nyugati vagy amerikai eredetű: ottani fordítók által, ottani nyomdákban és sokszorosító műhelyekben készül. Már a két világháború között is *jelen voltak a hazai magyar könyvtermésben pl. J. F. Rutherford Isten hárfája (Kv. 1924) és A Királyság oltalma alatt (Buk. 1934) c. kötetei, valamint az Egyesült Államokban szerkesztett és németországi nyomdában készült Ébredjetek és Őrtorony című lapok vagy A *mi királyságunk szolgálata, az angol nyelven összeállított kiadványok magyar változatai, *minden helyi vonatkozás nélkül. Az 1930-as évek végétől – *mivel hitbeli meggyőződésükre hivatkozva megtagadták a fegyverfogást – betiltották szervezetüket; a tilalom a II. világháború végéig, majd az 1945–47-es időszakot kivéve a kelet-európai kommunista rendszerek bukásáig fennmaradt. Ezen időszak alatt hitgyakorlatukat a rendszer államellenes szervezkedésnek *minősítette és üldözte. 1989 után újraszerveződtek közösségeik, s ma magyar nyelven is igen aktívak, ami a társadalom szélesebb rétegei felé kizárólag külföldön készült irataik terjesztésében mutatkozik meg.

Egyesek a ~ körébe sorolják az okkult tudományok művelőinek szórványos kiadványait, valamint az okkultizmussal foglalkozó műveket is. Ilyenek a két világháború között *jelentek meg nálunk, többnyire idegen nyelvekből fordítva (Roland Anger­bauer: Az élők kísértetei. Értekezés a másodénről. Tv. 1919; Kabbalisták és csodatevők. Válogatta és fordította Sas László. Kv. 1923), a „rózsakeresztes bölcseletbe” bevezetést kínáló Viktor testvér (Mandel Viktor) Húsvéti harangok (Kv. 1937) vagy Spirituális asztrológia (uo. 1937) című kötetei vagy egy bizonyos *Nagy Mária útján lejegyzett „szellemi nyilatkozatok” könyve, a Lelkek tavasza (Kv. 1938).

Az 1989-es fordulat után a modern társadalom változásaival kapcsolatos *jelenségek sorában a vallási hiedelmek és az okkultizmus témája is megjelent a hazai magyar szakirodalomban. A Jehova tanúi politikai üldözésének legátfogóbb vizsgálatára az 1956-os magyar forradalmat követő megtorlások adattári számbavétele keretében került sor (1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára. 1956–1965. Szerk. Dávid Gyula. Kv. 2006), magát az üldöztetést politikai vonatkozásaiban a *Korunk vizsgálta (Gabriel Andreescu: Jehova tanúi: a vallásszabadságon elkövetett erőszak röntgenképe. 1997/10). Az irracionális irányzatokkal és *jelenségekkel főképp *A Hét foglalkozott (Ágoston Hugó: Armageddon árnyéka. *A Hét 1993/17; Kerekes Medárd: A világ vége és akik várják. *A Hét 1995/41; Czelnai Rudolf: Ezredforduló: Az irracionalizmus nagy visszavágása. *A Hét 1997/9).

(D. Gy.)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük