Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Szentgyörgyi István (Diósjenő, 1842. febr. 20. – 1931. okt. 20. Kv.) – színész, előadóművész. Pályáját 1861-ben Kassán kezdte, Latabár Endre társulatánál. 1867-ben Molnár György Budai Népszínházához került, ahol döntő indíttatást kapott művészi szemléletének kialakításához: a népi figurák realista megformálásához, a sajátos színészi eszköztár kialakításához. Feleségével együtt 1871-ben szerződött Kolozsvárra, Fehérváry társulatához, s ettől fogva nem vált meg a kolozsvári magyar színpadtól. Szereplistáján abban az időszakban elsősorban klasszikus Shakespeare-alakításokat találunk: Falstaffot (A windsori víg nők), Jagót (Othello), Shylockot (A velencei kalmár), Claudiust (Hamlet), Julius Cae­sart (címszerepként), Kentet (Lear király), de játszotta Millert (Schiller: Ármány és szerelem), Harpagont (Molière: A fösvény) is.

Itt találkozott élete nagy szerepével, Tiborccal, a Bánk bán egy olyan előadásában, ahol Bánkot E. Kovács Gyula, Gertrudist Jászai Mari alakította. Igazi műfaja az életigazságokat póztalanul ábrázoló népi figurák életre keltése volt. Játékstílusa színháztörténeti értékűvé a népszínmű-hősök megformálása révén vált, de ő nem a századvég divatos álnépiességének útját járta, hanem reális élethelyzeteket keltett életre mély lélekgazdagsággal. Így született meg népi figuráinak hosszú sora: Márton gazda (Szigligeti Ede: A csikós), Mravcsák (Szigligeti Ede: Tolonc), Peták káplár (Csepreghy Ferenc: Piros bugyelláris), Cigány (Szigligeti Ede: Cigány), Gonosz Pista (Tóth Ede: A falu rossza), Zajtai (Gaál József: A peleskei nótárius), Brazovics Anasztáz (Jókai Mór: Az arany ember).

Munkatársa volt Janovics Jenőnek az első magyar játékfilmek, többek között a Bánk bán megvalósításában, ahol Tiborc-alakítása a film nemzetközi sikerének egyik kulcsa volt.

Amint visszaemlékezéseiben, amelyekből az első részletek a Napkeletben jelentek meg (1921/5–6; 1921/24–25) írja (Emlékeim. Kv. 1923), hatvankét év alatt 1034 darabban 1216 szerepet játszott. Művészpályája 60. évfordulóján, 80. születésnapja alkalmából az Erdélyi és Bánáti Magyar Színészegyesület első örökös tagjának választotta, a Kisfaludy Társaság Greguss-jutalommal tüntette ki. Szintén örökös tagja volt a kolozsvári Magyar Színháznak.

Szentimrei Jenő: Sz. I. élete és művészete. Buk. 1955; 2. kiad. uo. 1957.

(K. J.)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük