Tüdős S. Kinga, Tüdősné Simon Kinga (Sepsiszentgyörgy, 1948. jún. 25.) – történész, művészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Budapesten az ELTE-n szerzett pszichológusi és művészettörténészi diplomát 1976-ban. A Magyar Nemzeti Galériában dolgozott művészettörténészként 1976–80 között, 1980-ban a bukaresti Nicolae Iorga Történettudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos munkatársa lett.
Szakterülete a 15–18. századi *Erdély története. Doktori értekezésében az 1635. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel (1995; könyv alakban Erdélyi hétköznapok címmel. Bp. 2001). Első nagyobb terjedelmű dolgozata a Reflectarea istoriei universale în istoriografia românească c. tanulmánykötetben jelent meg 1986-ban. Forráskutatásai során a 15–18. századi *Erdély hétköznapjairól szóló okiratokat tárt fel. Tanulmányozta a 15–18. századi *erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. Első monográfiáját a nagyajtai templomerődről írta (1992). Részt vett a *Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban (az 1994-ben megjelent III. és a 2006-ban megjelent VIII. kötet társszerkesztőjeként). Külön érdeklődési területe a levéltárakban fennmaradt *erdélyi végrendeletek kutatása: ebből a tárgykörből *Erdélyi testamentumok címmel sorozatot is indított, melynek megjelent kötete az Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (Mv. 2005), előkészületben van az *erdélyi fejedelmek végrendeleteit tartalmazó kötet.
Társszerkesztője volt a Scripta manent c., *Demény Lajos 75. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvnek (Buk. 2001), szerkesztője P. Benedek Fidél Esztelnek műemlékei (Kézdivásárhely 2005) c. könyvének. Tagja a Studii şi Materiale de Istorie c. akadémiai folyóirat szerkesztőbizottságának. Tanulmányai, szakdolgozatai hazai és külföldi szakkiadványokban jelennek meg. A Duna TV-ben sorozatban mutatja be *Erdély műemlék templomait.
Kötetei: Nagyajta. Unitárius templomerőd. (Buk. 1994 = *Erdélyi műemlékek 6); Erdélyi védőrendszerek a XV–XVIII. században (Bp. 1995; bővített változata Mv. 2002); Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán (Buk.–Kv. 1999); Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában [szárhegyi gróf Lázár Erzsébet] (in: Erdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak 2000); Jobbágyélet a fejedelemkori *Erdélyben. Jövevényjobbágyok Háromszéken 1635–1653 között (Mv. 2001); Erdélyi hétköznapok (Bp. 2001); Háromszéki templomvárak (Mv. 2002); Kézdiszentlélek templomai (Kovács Andrással, Kézdivásárhely 2003); Hadviselő székelyek végrendeletei (válogatás, bevezető és jegyzetek, Mv. 2003 = *Erdélyi testamentumok. I.); Erdélyi nemesek és főemberek végrendeletei (*Erdélyi testamentumok. II–III. Uo. 2006–2008).
„A múltat nem siratni kell, hanem tudomásul venni”. *Barabás István interjúja T. S. K.-val. *A Hét 2003/6.
(B. I.)