Varga Lajos (Börvely, 1926. jún. 11. – 2007. ápr. 5. Buk.) – *rádió– és könyvszerkesztő, fordító. Középiskolát a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban és a szatmárnémeti Református Gimnáziumban végzett, ahol 1945-ben érettségizett. A Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1950). Pályafutását Bukarestben kezdte a Román *Rádió magyar szerkesztőségében (1950–54). Ezt követően a Politikai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének szerkesztője (1954–69), majd vezetője (1969–70) volt. 1970-től nyugdíjba vonulásáig (1990) a Hivatalos Közlöny magyar szerkesztőségében dolgozott szerkesztőként, illetve felelős szerkesztőként.
Gondozásában vagy társszerkesztésében (névvel vagy név nélkül) a Politikai Könyvkiadónál megjelent kiadványok között említhető Plehanov: A személyiség történelmi szerepének kérdéséhez (Buk. 1957); Lenin: A nemzeti kérdésről – A nemzeti-gyarmati kérdésről (uo. 1958); A Gyimes-völgyi parasztok felkelése (uo. 1960); Beke György: Riportkönyv Kiskendről (uo. 1960); John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot (uo. 1962); Goljakov–Ponizovszkij: Doktor Sorge (uo. 1966). Szerkesztett törvénytárakat is; fordított politikai dokumentumokat, történelmi, társadalomtudományi dolgozatokat a kiadónak és bukaresti magyar lapoknak.
(B. I.)