Vass Albert (Nagyenyed, 1896. szept. 24. – 1969. aug. 13. uo.) – festőművész. A nagyenyedi Bethlen Kollégium tanítóképzőjében szerzett diplomát. Budapesten, Párizsban (a Julien Akadémián) és Olaszországban folytatott tanulmányokat. Ezután a Bethlen Kollégiumban tanított rajzot. 1927-ben *Thorma János tanítványa volt a nagybányai művésztelepen.
Tájképfestőként ismertek torockói, főképp néprajzi jellegű képei. Készített pasztellt, ceruzarajzot, akvarellt, de főleg olajban dolgozott. Jellegzetes stílusa, erőteljes, határozott ecsetvonásai teszik felismerhetővé képeit. Ecset- és késtechnikát használt. A palettán a színeket és árnyalatokat türelemmel keverte, majd hirtelen, reflexszerű, magabiztos mozdulatokkal vitte fel őket. A természetben *tett festőkirándulásokról, „festősétákról”, amint maga nevezte ezeket, minden alkalommal egy-két olajfestménnyel és több ceruzavázlattal tért haza, amelyekre beírta a színárnyalatokat, majd később vitte fel rájuk a színeket.
Egyéni kiállításai: Déva, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, Arad, Nagyszalonta, Szatmárnémeti, Segesvár, Medgyes, Nagyszeben, Székelyudvarhely, Abrudbánya, Torockó, Nagyenyed. Külföldi tárlatai: Milánó, Trieszt, Budapest.
Illusztrációival jelent meg a Betűerdő. *ABC olvasókönyv (Nagyenyed 1941) és a *Vita Zsigmond – Szentmiklósi Ferenc összeállította Magyar népmesék (Nagyenyed 1942).
(L. L.)