Vígh István (Halmi, 1936. aug. 13.) – festő, szobrász, restaurátor. Tanulmányait a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán végezte (1960). 1971–73 között a romániai Műemlékvédelmi Igazgatóság falképrestaurátora. 1973–75-ben a sepsiszentgyörgyi *Állami Magyar Színház díszlet- és jelmeztervezője. 1976-ban az Egyesült Államokba emigrált, majd Magyarországon telepedett le. 1996 óta Debrecenben él, de gyakran hazalátogat: 1990–91-ben és 1994-ben a szárhegyi művésztáborban alkotott (több tusrajza, vegyes technikájú grafikája, textilje a tábor gyűjteményében található).
A képzőművészet szinte valamennyi műfaját és technikai ágát végigpróbálta. Készített térszobrokat (fémszerkezetek, mobilok), mozaikokat, secco falképeket, monumentális festészeti sorozatműveket (Tölgyember, Aszály), illusztrációkat. Pályája kezdetén *Kovács Dénes mellett részt vett több falkép, köztük a bibarcfalvi Szent László-freskók feltárásában, restaurálásában. Kiállítások során jelentkezett munkáival, itthon és külföldön. 1976-ban és 1981-ben részt vett a barcelonai J. Miró rajzfesztiválon. Monumentális alkotásai: Az idő (Chalmieux 1969); Ikarusz Buk. 1971); Tölgyember (Sepsiszentgyörgy 1972); a New York-i református templom 28 kazettája; a máriapócsi kolostor kápolnájának díszítései (1984–86); Szent István koronázási palástjának replikája (New York 1988).
Húszéves nyugati emigrációja során feleségével, Dukász Anna színművésznővel az erdélyi magyar irodalmat népszerűsítette az Egyesült Államokban, Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Izraelben.
Illusztrációival megjelent kötetek: Horváth István: Nyomok porban, hóban (Buk. 1968); Hervay Gizella: Tőmondatok (uo. 1969); Iváni Zoltán: Rigófütty a Kárpátokban (New York 1980); Vidovics Ferenc: Elszigeteltségben (uo. 1992). Portrésorozatot készített erdélyi írókról.
Gyöngyösi Gábor: V. I. kiállítása Nagybányán. *Utunk 1967/29. – Ágopcsa Marianna: A restaurálás gondjai. *A Hét 1973/38. – Zöld Lajos (szerk.): A gyergyószárhegyi *Barátság Művésztelep enciklopédiája. I. 1974–1995. Csíkszereda 2004. 267.
(M. J.)