Leírás

Talán nincsen az Életnek egyetlen olyan más területe sem, ahová annyi szellemi hulladékanyagot, közhelyszemetet, banalitástöredéket hordtunk volna össze, mint a Halál. Ámítjuk magunkat, ámítjuk egymást, hazudozunk szépet-csúfat, bölcsködünk, magyarázkodunk, futunk előle, futunk feléje – hátha-hátha. Hátha mégiscsak lesz válasz. Hogy volt értelme. Hogy van is. Reménykedünk, talán mégsem pótolható mindenkor mindenki, talán számít, talán számítunk… holott a leghatalmasabb király is tudja: teste még ki sem hűlt, lenn a téren máris harsányan éltetik az arra esetleg nagyon méltatlan utódját.
Mennyivel szerencsésebb az alkotó ember! Számára megadatott a bizonyosság, hogy távoztakor nem fognak azonnal a levegőbe dobálva isteníteni egy másik költőt-szobrászt-zenészt. Bármilyen gondos figyelemmel turkálnánk a közhelykupacban, nem lelnénk nyomát olyan tömegjelenetnek, amikor azt zúgták volna, hogy meghalt az író, éljen az író! Ez a szerencse: a Tömeg helyett az Idő kezdi el értékelő munkáját, s ha halottaiból nem is tudja feltámasztani az írót-festőt-előadót, de kegyetlen tárgyilagossággal akár öröklétre is ítélheti. S a döntésében nagyon sokat segítenek legszorgosabb famulusai, a kortársak.
Similia similibus curantur – hangzik a homeopatikus orvoslás régi-régi alapelve. Hasonló a hasonlóval gyógyítandó. Igen. Nagyon sokat elárul a távozóról csakúgy, mint a maradókról, hogy kiről-kikről emlékeznek meg a legtöbben, ki képes téren és időn is átszólni mába-holnapba, kinek a megidézését tartják fontosnak olyanok is, akik élőszót sosem váltottak az eltávozottal. Gyógyít a hasonló, vigasztal: az alkotótárs emlékére írott vers közelebb vihet egy lépéssel a bizonyossághoz, hogy volt értelme. S hogy van és mindenkoron lesz is.

MOLNÁR JUDIT

*

A kötet szerzői: Ágh István, Áprily Lajos, Balla Zsófia, Bartalis János, Bogdán László, Bordy Margit, Csiki László, Döbrentei Kornél, Dsida Jenő, Dutka Ákos, Egyed Emese, Emőd Tamás, Endre Károly, Fábián Sándor, Fekete Vince, Gábor Ferenc, Gittai István, Hervay Gizella, Horváth Imre, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Király László, Kiss Jenő, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Létay Lajos, Magyari Lajos, Molnos Lajos, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Papp Attila Zsolt, Páskándi Géza, Reményik Sándor, Székely János, Szentimrei Jenő, Szőcs Géza, Szűcs László, Zelk Zoltán