Leírás

ELSŐ KÖTET

Az erős nemzetgazdaság a 19. század közepétől minden modern állam legfőbb törekvéseinek egyike volt. Igyekeztek minél inkább bekapcsolódni a nemzetközi áruforgalomba, s ez jellemzően a protekcionizmus felé való orientáció jegyében zajlott – a szabadkereskedelem ellenében. A kétoldalú egyezmények feltételeit természetesen a nemzetközi diplomácia széljárása is jelentősen befolyásolta, ami hatványozottan érvényes volt az öreg kontinens keleti térségeire. Ezek a mozgások s az ipari tevékenység súlyának növelésére irányuló kormányzati ambíciók számottevően rányomták bélyegüket az osztrák–magyar vámterület és Románia határvidékén működő gazdaság összetett és képlékeny szerkezetére.

MÁSODIK KÖTET

Általános európai jelenség, hogy a 19. század közepétől a kormányzatok egyre inkább beavatkoztak a gazdaságok vérkeringésébe, lépéseik pedig egyaránt lehettek jótékonyak és hátráltatóak az üzleti tevékenységre. Háromszéki példákon azt követjük nyomon, miként használták ki egyes termelői ágazatok szereplői a kínálkozó lehetőségeket, hogyan reagáltak egy-egy felsőbb kezdeményezésű fordulatra, egyáltalán milyen üzleti képességekkel és tehetségekkel rendelkezett egy olyan székely szék – később vármegye –, amelyet a korabeli publicisztika, ennek alapján pedig a történetírás általában elmaradottnak könyvelt el.