Bagaméri Béla – honismeret
Utalás:Különlegesen tükröződik irodalmunkban a ~ egyik ága: a barlangászat. *Balogh Ernő úttörő munkássága után, melynek összefoglalása az 1969-ben megjelent Cseppkővilág, Diószeghy-Káli László, Török Árpád és mások közlései vetnek világot az erdélyi hegyek mélységeibe. A Szelek barlangja c. munkában (1961) maga az óriásbarlang felfedezője, *Bagaméri Béla mérnök és két szerzőtársa, Coman Dan és Tóth Kálmán mutatja be a Nyugati-szigethegység természeti csodáját.
Bagaméri Béla (Kolozsvár, 1922. augusztus 22. – 2013. július 29., Kolozsvár) – gépészmérnök, barlangkutató. A gimnázium elvégzése után 1937 és 1941 között vasesztergályosként dolgozott egy kolozsvári fémfeldolgozó üzemben. 1942-ben katonai szolgálatra hívták, 1943-ban hadifogságba került, és csak 1947-ben tért haza Kolozsvárra, ahol ismét vasesztergályosként dolgozott 1951-ig. 1953-ban végzett a kolozsvári Műszaki Főiskolán. Ezután a Metalul Roşu üzemben dolgozott mérnökként, majd a bánffyhunyadi IFET-nél, végül 1981-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Díszítőipari Szövetkezetnél. 1953 és 1965 között a Metalul Sportklub alpinista szakosztályának a vezetője.
Az 1940-es években kapcsolatba került az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel, és az akkori titkár, Rotaridesz István, a barlangász csoport vezetőjének túravezetői tanfolyamán ismerkedett meg a barlangjárással és barlangkutatással.
1957-ben Vársonkolyos határában felfedezte a Szelek barlangját, amelynek bejárata ugyan ismeretes volt korábban, de ő volt az, aki rájött, hogy egy valóban nagy és összefüggő barlangrendszerről van szó. A felfedezésről könyvet is ír dr. Dan Comannal és Tóth Kálmánnal. Az ő nevéhez fűződik továbbá a Király-erdő és a Bihar-hegység közel 200 barlangának a feltárása. A legjelentősebb, általa feltárt barlangok a Vigyázó-hegy alatti Fehér köveknél lévő montmilch-el borított Virfuras-barlang, Balogh Ernő-barlang, Monolui-jégbarlang és a Hidak völgyének sok bejáratú barlangja. A Király-erdőben feltárta a Ponorás-barlangot, a Berna-zsombolyt és a Toaja-barlangot, a Tutajos-barlangot, valamint 1973-ban a Pobráz-zsombolyt, mely akkor Tománia legmélyebb barlangja volt.
1966-ban az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub, melynek elnöke is volt. Expedíciókat és táborokat vezetett a Misid völgyében, Rosián, Brátkán, Dámoson és számos karsztvidéken.
1970-ben Orbán Ferenc Kockázat napjai címmel könyvet írt egy Bagaméri Béla által vezetett expedícióról. 1997-től a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli tagja. 1998-ban Márton Ilonával közösen írta meg barlangkutató élményeit Lámpafényben a barlangvilág címmel.
1990-ben újraindult az EKE, Bagaméri Béla pedig továbbra is tevékenyen részt vett a túrák szervezésében, túravezetői tanfolyamokat, túrákat vezetett. Szintén az EKE keretében újjáalakította a valamikori Lépésmérő Társaságot, melynek elnöke is volt.
2007-ben, a Szelek barlangja felfedezésének 50. évfordulóján a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Vass Imre éremmel tüntette ki. 2012-ben Kolozsváron vehette át a Magyar Köztársaság lovagkeresztjét.
Díjak: emlékplakett a kolozsvári Barlangkutató Intézettel való együttműködéséért (1968), díszoklevél a Román Alpin Klubtól (1975), díszoklevél és kupa a Román Barlangász Szövetségtől (FRTA-CCSS) (1975), Kiváló Munkásságért Díj (FRTA-CCSS) (1982), Kataszteri Díj a barlangok feltárásáért (FRTA-CCSS) (1983), Vass Imre-érem (Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 2007), Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012)
Tagság: Metalul Sportklub, Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, Lépésmérő Társaság
Munkái
Kötetei
Szelek barlangja – 50 év (Kv., 2007.)
Társszerzőkkel
Szelek barlangja (dr. Dan Comannal és Tóth Kálmánnal. Buk., 1961.); Lámpafényben a barlangvilág (Márton Ilonával. Kv., 1998.)
Gyűjteményes kötetekben
Barlangkutató tábor a Fehér-sziklák alatt (Egri Lászlóval). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971/5., 11–14.; Árvizek a föld alatt. Az FRTA – CCSS Közlönye, 1980.; A felfedezések, feltárások, kutatások értelmezésének meghatározásai a karszt jelenségekre vonatkozóan az amatőr barlangkutatás szempontjait tekintve. Az FRTA – CCSS Közlönye, 1980.; Javaslatok a barlangok és karsztterületek védelmi szabályzatának kiegészítésére (Matos P.-vel). Speleotex, 1984/4.; Ismerjük meg az Erdélyi Barlangász Egyesület (SAS). Ardealul Speologic, 1990/1.; Szentgyörgyhegyen át a Morgóra. Erdélyi Gyopár, 2002/4.; Barlangász emlékezés dr. Xántus Jánosra. Erdélyi Gyopár, 2003/1.;
Irodalom
Adamkó Péter: Bagaméri Béla. MKBT Tájékoztató, 2013., 2–3. – Váradi István: Bagaméri Béla 82 éves. Erdélyi Gyopár, 2004/4. – Szilágyi Árpád: Bagaméri Béla 90 éves. Erdélyi Gyopár, 2012/4.