Kiss-Eperjessy Anna (Dés, 1906. szept. 20. 1990. szept. 30. Marosvásárhely) biokémiai szakíró. Kiss Árpád (1911) felesége. Középiskoláit szülővárosában az Andrei Mureşanu Líceumban kezdte, a kolozsvári Marianumban érettségizett (1927). Az I. Ferdinand-Egyetem és a Iaşi-i Mihăileana Egyetem elvégzése után vegyészi és fizika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett (1937). Előbb Désen tanár, majd a kolozsvári VI-HOR gyógyszergyár vegyésze, 1940-től a *Ferenc József Tudományegyetem orvoskémiai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus, a kémiai tudományok doktora (1944). Pályáját a Bolyai Tudományegyetem orvoskémiai és biokémiai tanszékén folytatta, 1948-tól a marosvásárhelyi *OGYI kémiai tanszékén előadótanár, 1952-től a biokémiai tanszék vezetője. Nyugdíjazása után az Akadémiai Kutató Bázis biokémiai osztályvezetője (1967-77).
Első közlése a Hoppe-Seyler’s Zeitschrift für Physiologische Chemie hasábjain jelent meg (1942). Foglalkozott a zsírok oxidációjával, a sejtek légzési anyagcseréjével, a kísérletes encephalopathia kérdésével; férjével együtt új rákellenes anyagot állított elő és szabadalmaztatott. Biokémiai tanulmányait román, magyar és német szakfolyóiratok közölték, köztük az EME Orvostudományi Szakosztályának Értesítője, Orvosi Szemle, Revista Medicală, Magyar Onkológia, Studii şi Cercetări de Neurologie, Die Naturwissenschaften.
Jelentős a szerepe a Farmacopeea Română (VI. és VIII.) kidolgozásában; orvoskémiai (1947), általános és anorganikus kémiai (1950-52), magyar (1962) és román biokémiai (1963-64) tárgyú egyetemi jegyzetek szerzője, az I. Manta-féle Biochimie Medicală (1961) társszerzője.