Orvosi Szemle 1. 1928. jan. 1-től 1938. okt. 15-ig Kolozsvárt havonta megjelenő orvosi szakfolyóirat. Szerkesztője Herskovits Izidor, kiadója Nagy Samu. Az első kilenc szám címe kétnyelvű: Revista Medicală Orvosi Szemle, a 10. számtól kezdve német címe is van: Ärtzliche Rundschau. A II. évfolyamtól a fedőlapon *Pataki Jenő főmunkatárs neve is szerepel. A tizenegy éven át folyamatos lap igényes kivitelezését az első három évben a Deutscher Bote, majd az Uránia, később a Victoria, végül a Pallas kolozsvári székhelyű nyomdák biztosították.
A lap az egész világ fontosabb orvosi eseményeiről beszámolt. Az összefoglaló referátumok közül megemlítjük a Herskovits testvérek (Ferenc, Jenő és Izidor) röntgendiagnosztikai dolgozatait (1928-33), *Heller József (1928) és *Vitályos András (1932-33) nőgyógyászati közleményeit, Traub Vilmosnak a tuberkulózis kezeléséről szóló (1928-31), Blatt Miklósnak a szemészeti közléseit (1929), *Koleszár László (1929) és *Havas József (1931) értekezését a mandulagyulladásról s a mandulaműtétről, Jakobi Józsefét a spanyolnátháról (1931), *Hajnal Györgyét a gonorrhaea gyógyításáról (1930), *Joó István beszámolóját a víz anyagcsere patológiájáról (1937). Jellemző az ~ széles elterjedtségére és befogadó szerepére a vidéki orvosok kimerítő beszámolóinak sora is.Íy a szilágysomlyói *Mártonfi István a vörhenyről (1928), a galgói Wettenstein [Bárd] Oszkár a bőrön át történő gyógyításról (1928), a nagyváradi Berger József a májkészítmények terápiás hatásáról (1930), az aradi Kilényi Albert a reuma kezeléséről (1931), a dési *Parádi Ferenc a villanyáram okozta balesetekről (1932), a szovátai Gidáli József a női betegségek fizikoterápiás kezeléséről (1933), a köröskisjenői *Gross Sándor a cukorbetegek kezeléséről (1934), a szamosújvári Lebedy Jenő az immunterápiáról (1935), a temesvári Simon Gyula a kalciumterápiáról (1935) ad tapasztalati beszámolót.
Rendszeresen megjelennek az orvostudományi élet erdélyi hírei: jelentések az EME orvostudományi szakosztályának üléseiről és kongresszusairól, a Romániai Kisebbségi Orvosok Jóléti Szövetségének megalakulásáról, alapszabályzatáról és kongresszusáról, a Paul Ehrlich Kolozsvári Orvos Egyesület működéséről.
Külföldi egyetemek tanárai is küldtek dolgozatokat, így *Horay Gusztáv (1929), *Greiner Irén és Mosonyi János Budapestről (1930), Sarudy Elemér Debrecenből vagy Friedmann Jenő Clevelandből (1928).
A fogorvosok óhajára 1929-ben megindult *Stomatologia címmel a lap fogászati melléklete is *Vass Zoltán szerkesztésében, főmunkatárs Kopár Gerő. 1931-től a melléklet címe már a lap fejlécén is megjelenik, ekkortól Krémer Ármin szerkeszti. A fogászati anyagból kiemelkedik *Orient Gyula dolgozata a nyelv jó- és rosszindulatú megbetegedéséről (1937). A vidéki munkatársak közt tűnik fel Csőgör Lajos nagyenyedi iskolai fogorvos neve.
Az ~ állandó rovata volt az *Erdélyi Orvostörténeti Arcképek *Pataki Jenő orvostörténész értékes közleményeivel.
A lap anyagi okok miatt 1938 végén megszűnt. Szerepét a *Praxis Medici c. temesvári orvosi lap vette át.
(P. H. M.)
2. A marosvásárhelyi *OGYI folyóirata 1955-ben indult, eredetileg két önálló lapként: magyarul és román tükörfordításban Revista Medicală néven. 1975-től kezdve a két folyóiratot egybevonták, a román cím alatt folytatódó lapban tíz százalékot sem ért el a magyar anyag. A megjelenő fizikai, vegytani, növénytani, tudománytörténeti írásokkal az orvosi és gyógyszerészeti keretet túllépve, húsz éven át az egyedüli magyar nyelven is közlő természettudományi szakfolyóirat Romániában. Főszerkesztője az *OGYI mindenkori rektora: *Andrásofszky Tibor (1955-64), Csőgör Lajos (1964-67), ez utóbbi és Puskás György (1967-68), majd Puskás György (1969-76), *László János (1977-84), Gh. Victor Emilian Bancu (1985-88) és Ion Pascu (1989-től kezdve). A magyar nyelvű kiadvány szerkesztője haláláig *Spielmann József volt.
Fennállásának nagyobb részében évi négy szám jelent meg, két évfolyamát hat szám képviseli (1957-58), az összevonástól kezdve évenként két számot adtak ki. A magyar lapcím és kellő számú anyag csak az 1991-es összevont 1-2. számban jelent meg újra. 1991-től kettős címe Revista de Medicină şi Farmacie Orvosi és Gyógyszerészeti Szemle; román, magyar, angol, francia, német nyelvű cikkeket, összefoglalókat közöl, szerkesztőbizottságának magyar tagjai: *Fazakas Béla és Seres-Sturm Lajos, szerkesztőségi titkára Szilágyi Lajos.
A lap alcíme a második megjelenési évtől kezdve arra utal, hogy az *OGYI szűkebb munkakörén túl az Orvostudományi Társaság, majd az Orvostudományi Társaságok Szövetsége kiadványa is. A benne közzétett tanulmányokat rendszeresen ismertették a különböző nemzetközi referáló szakfolyóiratok.Íy a közben egyetemmé emelt *OGYI tanszékeinek tudományos kutatási eredményei nemzetközi közkinccsé is váltak.
A lap tárgykörében szerepelnek az orvosi biológia, biofizika, biokémia, az anatómia, kórbonctan, szövettan, élettan, kórélettan, mikrobiológia, vírustan, parazitológia, a belgyógyászat, sebészet, fül-orr-gégegyógyászat, szemészet, bőr- és nemi betegségek, radiológia, nőgyógyászat és szülészet, a fürdőgyógyászat, ortopédia, urológia, tüdőgyógyászat, gyermekgyógyászat, elmegyógyászat és idegsebészet, a közegészségtan, járványtan, törvényszéki orvostan, társadalomorvostan, nemkülönben a gyógyszertan, a fogászat kutatási eredményei, kifejezve az *OGYI keretében folyó tudományos kutatómunka és témamegoszlás európai színvonalát.
Az orvostudomány történetéből c. külön rovatban *Spielmann József és Valeriu Bologa a román-magyar orvosi kapcsolatok múltjából közölt adatokat (1955), Pápai Páriz Ferenc orvosdoktori értekezéséről *Kótay Pál írt (1956), a marosvásárhelyi kórház történetét *Halász Boriska vázolta fel (1957), Szabó T. Attila a Lencsés György-féle 16. századi Ars Medica orvosi műről ír (1958), *Vita Zsigmond egy nagyenyedi kórházalapítást ismertet (1960), az erdélyi balneoterápiában használt gyógynövényekről *Rácz Gábor és Lázár Színi Karola számol be (1968), a kolozsvári Orvosi Sebészeti Intézet első évtizedét Szőkefalvi Nagy Zoltán (1967), a kolozsvári fogászati oktatás kezdetét Orbán János (1969) dolgozza fel.
A lapnak 1964 és 1974 között, majd a 80-as évek végétől máig van Gyógyszerészeti kérdések c. rovata is, melyben a gyógyszerészeti kar munkatársai, valamint gyakorló gyógyszerészek teszik közzé írásaikat. Ezeket a *gyógyszerészeti szakirodalom gyűjtőcímszó említi.
Sándor István-Bárányi Ferenc-Nagy Lajos: Jegyzetek az Orvosi Szemléről. *Korunk 1972/7. Tankó Attila-Péter Mihály: Adatok a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek munkásságáról. Bp. 1994.
(R. G.)