László János (Tövis, 1925. febr. 21.) orvosi szakíró. Középiskolát a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban s a dési II. Rákóczi György főgimnáziumban végzett (1944), orvosi oklevelet a marosvásárhelyi *OGYI közegészségtani karán szerzett (1951). Ugyanitt a bakteriológiai tanszék munkatársa, főorvos (1959), előadó tanár (1964), az orvostudományok doktora (1967), egyetemi tanár (1970), az *OGYI rektora (1976-84).
Tudományos tevékenysége kiterjed a bakteriológia és a vírustan több területére, így a tüdő- és vesetuberkulózis kóroktanára, a járványos májgyulladás vírusaira. Utóbbiak elkülönítése, tenyésztése, oltóanyagelőállítása, elektronmikroszkópos vizsgálata terén elért eredményeit nyilvántartja a szakirodalom. Foglalkozott a kísérletes daganatkutatás egyes kérdéseivel, így betegektől származó sejtek érzékenységével osztódásgátló gyógyszerekkel szemben. Szakközleményei az Orvosi Szemle, Voproszi Viruszologij (Moszkva), Nature (London), Zeitschrift für Innere Medizin, Experientia, Archiv Roumaine de Pathologie Experimentale et de Microbiologie hasábjain jelentek meg; ismeretterjesztő írásait közölte a *Korunk Évkönyv (1973), a *Hargita Kalendárium (1990).
Kőnyomatos jegyzetei: Általános és részletes vírustan (Mv. 1957); Vírustani gyakorlatok és alapfogalmak (Mv. 1957); Orvosi virológia (Mv. 1976), Orvosi mikrobiológia I-III. (magyarul és románul, társszerzőkkel, Mv. 1976-88). A Bîlbie-Pozsgi-féle Bacteriologie medicală c. tankönyv Rezistenţa naturală c. fejezetének szerzője (1984). Péter Mihállyal közös kötete: Kórokozó mikroorganizmusok (Kv. 1988).
(R. G.)
Papp József: Lesz-e védőoltás a hepatitisz ellen? *A Hét 1975/36. Rostás Zoltán: Míg a kutató azt mondhatja: valószínű… *A Hét 1984/31; uő. Kiket hagyunk magunk után. Közli Visszajátszás, 1984. 105-113.
Tudományos tevékenysége kiterjed a bakteriológia és a vírustan több területére, így a tüdő- és vesetuberkulózis kóroktanára, a járványos májgyulladás vírusaira. Utóbbiak elkülönítése, tenyésztése, oltóanyag-előállítása, elektronmikroszkópos vizsgálata terén elért eredményeit nyilvántartja a szakirodalom. Foglalkozott a kísérletes daganatkutatás egyes kérdéseivel, így betegektől származó sejtek érzékenységével az osztódásgátló gyógyszerekkel szemben. Szakközleményei az Orvosi Szemle, Voproszi Viruszologij (Moszkva), Nature (London), Zeitschrift für Innere Medizin, Experientia, Archiv Roumaine de Pathologie Experimentale et de Microbiologie hasábjain jelentek meg; ismeretterjesztő írásait közölte a Korunk Évkönyv (1973), a Hargita Kalendárium (1990).
(R. G.)
Kőnyomatos jegyzetei
Általános és részletes vírustan (Mv., 1957); Vírustani gyakorlatok és alapfogalmak (Mv., 1957); Orvosi virológia (Mv., 1976), Orvosi mikrobiológia I–III. (magyarul és románul, társszerzőkkel, Mv., 1976–88).
Társszerző
Bîlbie-Pozsgi: Bacteriologie medicală (tankönyv. Buk., 1984); Kórokozó mikroorganizmu-sok (Péter Mihállyal. Kv., 1988);
Irodalom
Papp József: Lesz-e védőoltás a hepatitisz ellen? A Hét 1975/36. – Rostás Zoltán: Míg a kutató azt mondhatja: valószínű… A Hét 1984/31; uő. Kiket hagyunk magunk után. Közli Visszajátszás, 1984. 105–113. – Tófalvi Zoltán: Ami volt és aminek lennie kell. Tények, adatok a marosvásárhelyi orvos- és gyógyszerészképzésről. A Hét, 1990/13.