Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Koródi József (Dicsőszentmárton, 1914. jún. 22.) muzeológus, restaurátor. Középiskoláit a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi Ref. Kollégiumban végezte (1932), főiskolai tanulmányait Kolozsvárt és Iaşi-ban folytatta, ahol történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett (1938). Kolozsvárt tanár, igazgató a Pedagógiai Középiskolában (1940-58), modellasztalos a Tehnofrig gépgyárban (1958-61), restaurátor az Erdélyi Történeti Múzeumban, majd tudományos főkutató, végül a restaurátori laboratórium vezetője nyugalomba vonulásáig (1977).

A középkor és újkor története (Kv. 1947) c. középiskolai tankönyv szerzője; részt vett román történelmi tankönyvek magyarra fordításában. Első szakcikkét a bukaresti Revista Muzeelor közölte (1965). Restaurátori ismereteit Csehszlovákiában (1967), Magyarországon (1968) és Franciaországban (1971) gyarapította, részt vett az Erdélyi Történeti Múzeum kölni, római és belgrádi kiállításainak rendezésében, valamint a bukaresti Történeti Múzeum munkálataiban. Szakmai eredményeit a Revista Muzeelor és Acta Musei Napocensis hozta nyilvánosságra.

Nevéhez fűződik a várhelyi "Decebalus per Scorilo" feliratú kultikus dák edény restaurálása.

Gyulai Pál: Egy szép hivatás. *Igazság 1967. márc. 4. Murádin Jenő: Történelem-újjáépítők… *Igazság 1969. dec. 13. Beke György: A névtelen segítőtárs. *A Hét 1976/7.

Koródi József (Dicsőszentmárton, 1914. jún. 22. – 2000. jan. 22., Kolozsvár) – muzeológus, restaurátor. Középiskoláit a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi Ref. Kollégiumban végezte (1932), főiskolai tanulmányait Kolozsvárt és Iaşi-ban folytatta, ahol történelem–földrajz szakos tanári diplomát szerzett (1938). Kolozsvárt tanár, igazgató a Pedagógiai Középiskolában (1940–58), modellasztalos a Tehnofrig gépgyárban (1958–61), restaurátor az Erdélyi Történeti Múzeumban, majd tudományos főkutató, végül a restaurátori laboratórium vezetője nyugalomba vonulásáig (1977).

A középkor és újkor története (Kv. 1947) c. középiskolai tankönyv szerzője; részt vett román történelmi tankönyvek magyarra fordításában. Első szakcikkét a bukaresti Revista Muzeelor közölte (1965). Restaurátori ismereteit Csehszlovákiában (1967), Magyarországon (1968) és Franciaországban (1971) gyarapította, részt vett az Erdélyi Történeti Múzeum kölni, római és belgrádi kiállításainak rendezésében, valamint a bukaresti Történeti Múzeum munkálataiban. Szakmai eredményeit a Revista Muzeelor és Acta Musei Napocensis hozta nyilvánosságra.

 

Nevéhez fűződik a várhelyi „Decebalus per Scorilo” feliratú kultikus dák edény restaurálása.

 

Irodalom

Gyulai Pál: Egy szép hivatás. Igazság 1967. márc. 4. – Murádin Jenő: Történelem-újjáépítők… Igazság 1969. dec. 13. – Beke György: A névtelen segítőtárs. A Hét 1976/7.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük