Pro-Print 1992-ben Csíkszeredában, a *Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport köréhez tartozó *fiatalok által alapított kiadó és nyomda. Tevékenységét a Csíkvidéki Krónika c. hetilap kiadásával kezdte, s 1993-ban adta ki első könyveit. Igazgatója Burus Endre, szerkesztője az első időkben Birtók József volt, a kiadó belső munkatársa később Botár Emőke.
Már első könyvével, a Hajdú Farkas-Zoltán szerkesztette Csíki kalákával egy néprajzi profilú sorozatot indított útjára, a "Krónika Könyvek"-et, amelyben a továbbiakban a romániai magyar néprajzkutatást megújító szemléletű és metodikájú kötetek egész sora jelent meg: a Telepes népség c. "erdélyi szász antológia", szintén Hajdú Farkas-Zoltán szerkesztésében, Az *erdélyi szászok jelesnapi szokásai (Pozsony Ferenc könyve), *Tánczos Vilmos két kötete, a gyimesi és moldvai népi imádságokat közlő és feldolgozó Gyöngyökkel gyökereztél és Csapdosó angyal, Móser Zoltánnak a népdal és műköltészet viszonyát, kölcsönhatását vizsgáló kötete (Babilonban ez nem így van) vagy Nagy Olgának a szőttesek és alkotóik világába kalauzoló könyve (Szőnyegbe szőtt álmok).
Kiadványainak egy másik csoportja a mai romániai magyar társadalom változásaival, problémáival foglalkozik a *szociológia tárgyszerű szigorával, távolságtartásával. Ezek a "Helyzet Könyvek" közös sorozatcím alatt jelennek meg, s vannak köztük gyűjteményes tanulmánykötetek és egyediek egyaránt. Témájukat tekintve foglalkoznak a vendégmunkás-életformával (Elvándorlók?), a magyar-román és magyar-cigány kapcsolatokkal (Egy más mellett élés), a letűnt szocialista korszak terhes örökségével (Fényes tegnapunk), az elszegényedés székelyföldi jelenségével (Így élünk), a mindennapi élet és a transzcendencia egymásrahatásával (Bíró A. Zoltán: Hétköznapi humorvilág), kisebbségi társadalmunk intézményesülési folyamataival (Bíró A. Zoltán: Stratégiák és kényszerpályák).
Ebbe a problémacsoportba sorolható nagyszabású vállalkozásuk, az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája Varga E. Árpád által összeállított és sajtó alá rendezett három kötete, amelyben a szerző az 1850 és 1992 közötti népszámlálások anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti statisztikáját adja, tájegységenként és azon belül megyénként és községenként. Ennek a nagyszabású műnek, valamint a ~ több társadalomtudományi kötetének társkiadója a budapesti Teleki László Alapítvány.
Fontos a ~ kiadó harmadik sorozata is, a "Múltunk Könyvek", amely a két világháború közötti *erdélyi társadalom- és történetkutatás fontos műveinek sorát közvetítette a mai olvasóközönség számára. A sorozat nyitókötetét (Makkai Sándor: Magunk revíziója) követte *Mikó Imre könyve, Az *erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés, I. Tóth Zoltántól Az *erdélyi román nacionalizmus első százada, a harmincas években kiadott Erdélyi csillagok c., *Erdély nagyjait bemutató esszégyűjtemény (Kv. 1942) újrakiadása vagy olyan gyűjtemények, mint A többség kisebbsége (Fejezetek a székelyföldi románság történetéből), az Erdély a históriában.
Egy időben az RMDSZ-szel közös kiadásban a privatizációt, az önkormányzatok problémáit, a szövetkezetek feladatait és lehetőségeit, a romániai hitellehetőségeket ismertető gyakorlati kézikönyvek megjelentetésére is vállalkozott. Újabban a szépirodalom jelenik meg választékában: a 47 induló költőt és prózaírót felvonultató Előszoba c. antológiát Lövétei Lázár László versei, György Attila, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos novelláskötetei, Bálint András, *Kuszálik Péter publicisztikája, Mikó István, *Panigay Róbert vadásztörténetei, *Beder Tibor törökországi utazásainak könyve követte; a gyermekek számára *Fodor Sándor Csipikéjének újrakiadásával, Ferenczes István A pepita hangya c. kötetével kíván olvasnivalót nyújtani.
Nem hárítja el magától a szaktudományt (bizonyíték rá *Módy Jenő Biokémia orvosoknak c. könyve), de a gyakorlati tudnivalókat sem (ilyen kiadványai Gergely Éva szakácskönyvsorozata vagy a *Molnár István és *Szőcs Lajos gondozta Húsvéti locsoló-versek).
Lendvay Éva: Új kiadók, új könyvek. Könyvesház 1993/3-4. Botár Emőke: A Pro-Print Kiadóról. Könyvesház 1999/1.
(D. Gy.)