Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. ápr. 16.) néprajzkutató. Középiskoláit a kovásznai líceumban végezte (1974), majd kétévi sorkatonai szolgálat után 1981-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a Babeş-Bolyai Egyetemen. Ugyanott nyerte el az etnológiai tudományok doktora címet is (1997). Az 1976-77-es tanévben helyettes tanár szülőfaluja általános iskolájában; 1981-től kézdivásárhelyen általános iskolai, majd 1982-90 között középiskolai tanár az Ipari Líceumban. 1990-től a Babeş-Bolyai Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke keretében a néprajz szakon egyetemi adjunktus, 1998-tól docens, *Erdély társadalomnéprajza, az együttélő népeinek kultúrája, a népszokások és együttélési modellek vizsgálata tárgykörökből tartja előadásait. 1994-ben Miskolcon, 1995-től évente Debrecenben, 1997-ben Szegeden vendégtanár. Ugyanakkor az egyetem magyar tanszéke és a *Kriza János Néprajzi Társaság keretében Keszeg Vilmossal közösen egy új néprajzos kutatónemzedéket indított útjára.
Egyetemi évei alatt a *Visszhang diákrádióban elhangzó néprajzi műsorok szerkesztője; a Filológiai Kar néprajzi tudományos diákkörének egyik megteremtője. Általános iskolai tanárként tájházat alapított szülőfalujában, majd időszakos kiállításokat rendezett a moldvai csángók viselete (1989), illetve lakáskultúrája (1992) tárgykörből a Csernátoni Múzeumban.
Első szaktanulmányát A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel a NyIrK (1980/1) közölte. A hetvenes években a háromszéki népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó Álomvíz martján (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a *Művelődés "Vadrózsa" rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a Természetközpontú világ (TETT 1987/2).
1995-ben megjelent újabb kötete (Szeret vize martján. Kv. 1995 = A *Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. 2) a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát (Gyertyános egy Gyimesből kirajzott település. *Honismeret 1990/5-6; Lakodalom a moldvai Klézsén. *Művelődés 1992/12; Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál. Néprajzi Látóhatár 1994/1-2; A moldvai csángók identitásának összetevőiről. Magyarságkutatás 1996); a KJNT 5. Évkönyvében (Kv. 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat.
A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az *erdélyi szászokkal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a *Művelődésben (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az *erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: Szól *a kakas már. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg Az *erdélyi szászok jelesnapi szokásai címmel (Csíkszereda 1998. ua. németül: Festbrauche der siebenbürger Sachsen. uo. 1999).
A népi együttélés társadalomnéprajzi összefüggéseinek témaköréhez tartoznak az *erdélyi cigánysággal kapcsolatos kutatásai is (A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. In: Cigány néprajzi tanulmányok. I. Bp. 1993; Változások az *erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó 1997/4).
Említett önálló kötetei mellett tanulmányai jelentek meg magyar, német, román és angol nyelven a következő gyűjteményes kötetekben: Buletinul Ştiinţific al Societăţii Cercurilor Studenţeşti de Etnografie şi Folclor (Nagybánya 1981); Népismereti Dolgozatok. 1985; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. Veszprém 1991; II. Veszprém-Debrecen 1997; A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Bp. 1991; Kultúra és tradíció. Miskolc 1992; Moldovának szép tájaind születtem. Jászberény 1993; Cigány néprajzi tanulmányok. Bp. 1993; Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre 1994; Kultúrák találkozása kultúrák konfliktusai. Békéscsaba-Bp. 1995; Magyarságkutatás 1995-96. Bp. 1996; Európából Európába. Bp. 1997; Csángó sorskérdések. Bp. 1997; Eksztázis, álom, látomás. Bp.-Pécs 1998; Művelődés a *művelődés szolgálatában. Kv. 1998; Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Gödöllő 1998. Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Band 38. Nagyszeben 1995/1-2; Modele de convieţuire în Ardeal. Kv. 1999; Conferinţa naţională de bilingvism. 1999; European Tradition and Experiences. Kv. 1999; Modele de convieţuire în Europa Centrală şi de Est. Arad 2000; The Minorities at the Turn of Millenium. Bp. 2000.
Társszerzője az Együttélési modellek *Erdélyben (Kv. 1999) c. kötetnek és a Magyar népi kultúra c. kétkötetes egyetemi tankönyvnek (Kv. 2000, 2001).
Alapítója és elnöke a *Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az *Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim-Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak.
Horváth Arany: Nem mellesleg: néprajzos. *Művelődés 1983/11. Almási István: Álomvíz martján. NyIrK 1985/2. Terényi Ede: Balladák alkonybíborban? *Utunk 1985/22. Faragó József: A háromszéki népballadák három gyűjteményének margójára. *Korunk 1989/7. Keszeg Vilmos: Szeret vize martján. NyIrK 1995/2.
(D. Gy.)