Reiff István (Brassó, 1926. jan. 22.) színpadi író, folklórgyűjtő. Szülővárosa róm. kat. főgimnáziumában érettségizett (1945), a Bolyai Tudományegyetem filológiai karán francia-magyar szakos diplomát szerzett. Pályáját pedagógusként kezdte egykori iskolájában (1946-48), majd a brassói magyar vegyes *líceum tanára, 1952-57 között igazgatója, közben (1951/52) tanfelügyelő is. 1957-69 között általános iskolában tanít, végül 1970-től nyugdíjazásáig (1988) az Unirea *Líceum tanára.
Munkássága az iskolai műkedvelő és népművészeti mozgalmakhoz kapcsolódik: összegyűjtötte és a *Brassói Lapokban színpadi feldolgozásban közölte a hétfalusi csángók körében élő guzsalyos, mátkásodási és lakodalmas szokásokat; megszervezte s az általa 1949-ben létrehozott iskolai tánccsoport hagyományát felelevenítve irányította a Búzavirág népdal- és néptáncegyüttest, a megyei *művelődési ház keretében működő Rozmaring Népi Együttest és a feketehalmi Gyöngyvirág Együttest, amelyekkel nyilvános előadásokon és a televízióban is bemutatta az általa színpadra alkalmazott Görög Ilona balladáját, a Csáki bíró lányát és *Benedek Elek Három kívánság c. meséjét.
Lendvay Éva: Gyűjtő, tanító, alkotó. *Brassói Lapok 1975. jan. 4. K. Nagy Károly: Három nyelven a Cenk alatt. *Brassói Lapok 1979. ápr. Kovács B. András: Kemény csárdás. *Művelődés 1980/12. Cseke Péter: Búzavirág a Tatrang völgyén. *Utunk 1989. ápr. 27.
(B. E.)