Bágyi János – mesemondókUtalás:
Az erdélyi magyar mesegyűjtés történetében az író Bözödi Györgyé az úttörésnek az az érdeme, hogy Bágyi Jánosnak nemcsak a nevét örökítette meg, hanem valamennyi meséjét összegyűjtve, első ízben tárta fel egy jeles mesemondó teljes repertoárját. Sajnálatos, hogy A tréfás farkas (1942), valamint Az eszös gyermök (1957) c. kötetekben ennek csak egy részét tudta közölni, és adós maradt a mesemondó alaposabb bemutatásával is.
Faragó József: Bágyi János meséi. *Korunk 1959/5.
Bágyi János (Bözöd, 1879 – 1953, Bözöd) – mesemondó, népi énekes, pásztor. Gyermekkorától kezdve módosabb gazdák szolgájaként dolgozott, idősebb korában pedig a falu csordáit őrizte. Egész életében vándorként élt szülőfalujában, házról házra mindig másnál lakott.
Bözödi György több mint száztíz meséjét jegyezte le. Dalait Kodály Zoltán gyűjtötte össze és vette hanglemezre. Repertoárja nagyrészt tündérmesékből és tréfás mesékből állt. Írástudatlan volt, mégis ismerte Benedek Elek számos meséjét, melyeket tovább is mesélt. Népi énekesként olyan régi népdalokat ismert és tanított meg másoknak, amelyeket a faluban már csak ő ismert.
Bözödi így írt róla: „Elmondotta ő ezeket már sokszor ezelőtt is Bözödön, ahol lakott, meg a környékbeli falvakban is mindenfelé, ahol hányatott élete során megfordult. Híres mesemondóként ismerték mindenütt, és ízes meséit gyönyörködve hallgatták az esti fonókban meg kukoricahántáskor, avagy nyáron, a munka közben tartott pihenők alkalmával, mert Bágyi bá mindig szívesen mesélt, és az volt a legnagyobb öröme, ha változatos történeteivel, színes és fordulatos előadásmódjával örömet varázsolhatott hallgatói arcára és jókedvet a szívekbe.”
Irodalom
Magyar néprajzi lexikon, Bágyi János – Sz. Szappanyos Gabriella: Negyvenezer sort mondott tollba Bágyi János, a bözödi öreg pásztor. Székely Szó, 1942/122., 5. – Faragó József: Bágyi János meséi. Korunk, 1959/5., 762–767. – Marton Lili: Bágyi János meséi. Utunk, 1959/5., 4. – Faragó József: Bágyi János hagyatéka. Hitel, 1995/7., 94–102.