Binder Pál (Botfalu, 1935. márc. 15. –1995. jún. 21., Brassó) – történész. A gimnáziumot Brassóban végezte 1952-ben, a Bolyai Tudományegyetem földrajz-földtan karán nyert tanári képesítést 1956-ban. Brassó város történelmi földrajzáról írt disszertációjával Jászvásárban szerzett doktori diplomát 1971-ben. Előbb tanár Zsombolyán, 1959-től Brassóban könyvtáros, 1968-tól újra tanár. Irodalmi tevékenységét 1961-ben a Korunkban kezdte, itt közölt írásai közt szerepel ~ Ferenc afrikai utazóról írt tanulmánya (1962/7-8). Számos tudományos tájékoztató cikket, megemlékezést, könyvismertetést és tanulmányt publikált három nyelven a magyar, román és német szakfolyóiratokban, heti- és napilapok hasábjain a legváltozatosabb tárgykörből (történet, irodalomtörténet, földrajz, helynévtörténet, történeti földrajz, gazdaságtörténet, muzeológia, bibliológia); központi témáját, a román-magyar-szász együttélést, konkrét helytörténeti keretekben műveli. Cikksorozata jelent meg Brassó ipartörténetéről (Új Idő, ill. Brassói Lapok 1969) és a székelyek középkori múltjáról. (Megyei Tükör 1972-73). Az Apáczai-emlékév alkalmából feldolgozta Apáca község egykorú társadalmi és művelődési képét (Vogel Sándorral, Korunk 1975/5), sajtó alá rendezte az Utazások a régi Európában c. Téka-kötetet (1976); Összefonódó szálak c. sorozata (Művelődés 1978/2–10) az erdélyi román-magyar-szász együttélés művelődéstörténetét világítja meg. A reformátor halálának 400. évfordulója alkalmából Dávid Ferenc családja: a kolozsvári Hertel nemzetség c. alatt (Keresztény Magvető 1979/2-3) kiegészítette a Dávid Ferenc-kutatást.
Krajnik-Nagy Károly: Három nyelven a Cenk alatt. Dr. B. P. Brassói Lapok 1978/26. Kovács István: Utazások a régi Európában. Keresztény Magvető 1978/3-4.