Bogdan Tibor, eredeti családi nevén Neumann (Kolozsvár, 1919. márc. 21.) nevelés- és lélektani szakíró, szociológus. Szülővárosában végezte a Gheorghe Bariţ Líceumot 1937-ben, a *Ferenc József Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát 1942-ben. Előbb középiskolai tanár, majd a közoktatásügyi minisztérium vezérinspektora (1947-50). 1970 óta tanszékvezető tanár a bukaresti egyetemen. Első tudományos közlése régi családi nevén Mose Zacuto életrajza s kiadatlan munkáinak gyűjteménye (bölcsészdoktori értekezés, Bp. 1943), önálló munkája A nevetés kérdése az iskolai nevelésben (Közlemények a *Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai-lélektani Intézetéből 49. Kv. 1942). Számos lélektani, pedagógiai, orvosi szakfolyóirat munkatársa, magyarul a Korunkban közöl. Bevezető jegyzetet írt román nyelven a törvényszéki lélektan hallgatói számára (1957), gyermeklélektani munkái közül magyarul is megjelent A "különleges" gyermek c. kötete (társszerző I. Nica, 1970). Tevékeny részt vesz a korszerű romániai szociológiai kutatások irányításában, az Urbanizarea în România Brassó-zónájáról szóló kötet (1970) társszerzője Mihail Cernea, Miron Constantinescu, Petre Cristea mellett. A belügyminisztérium kiadásában megjelenő Tratat de criminalistică (II. kötet 1979) társszerzője.