Csendes Zoltán (Kolozsvár, 1924. nov. 23. – 1959. máj. 3., Kolozsvár) – statisztikus. Szülővárosában érettségizett a ref. kollégiumban, főiskolai tanulmányait a budapesti műegyetem elektromérnöki karán kezdte s a temesvári műegyetemen folytatta, párhuzamosan beiratkozva a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi fakultására is, ahol 1948-ban doktori címet szerzett. Pályáját a statisztikai tanszék tanáraként kezdte a Bolyai Tudományegyetemen (1948–51), egy éven át a bukaresti közgazdaságtudományi főiskola tanára s a Központi Statisztikai Intézet igazgatója, később az általa megszervezett Statisztikai Főiskola igazgatója Bukarestben; 1954-től újra a Bolyai Tudományegyetemen tanít, dékáni, majd prorektori tisztséget visel. Öngyilkos lett.
Szaktanulmányait a mezőgazdasági és ipari termelés mutatóiról, a szocialista statisztikai tudomány alapvető elméleti kérdéseiről, a képviseleti módszerben előforduló hibákról s az indexek szerkezetváltozása hatásának meghatározásáról (egyes esetekben Kohn Hillel és Cseke Vilmos társszerzőjeként) a Probleme Economice, Revista de Statistică, Studii şi Cercetări Ştiinţifice, a moszkvai Vesztnyik Sztatisztyiki s a budapesti Statisztikai Szemle (1950–55) közölte. Univerzális nomogram a statisztikai kiválasztási módszer alapvető mutatószámainak meghatározására (1955) c. munkája az Időszerű közgazdasági kérdések (1955, egyidejűleg német fordításban) c. kiadványban jelent meg a Bolyai Tudományegyetem jog- és közgazdasági kara tantestületi tanulmányai társaságában. A Bolyai Tudományegyetem tízéves fennállása alkalmából kiadott emlékkönyv egy módszertani tanulmányát tartalmazza (1956).
Csendes Zoltán (Kolozsvár, 1924. nov. 23. – 1959. máj. 3., Kolozsvár) – statisztikus. Szülővárosában a Ferdinánd Egyetem román tannyelvű gyakorlóiskolájában tanult, majd onnan került a ref. kollégiumba, itt is érettségizett le. Főiskolai tanulmányait a budapesti műegyetem elektromérnöki karán kezdte (1943-1944), a háborús-politikai események miatt azonban kénytelen volt megszakítani, családjával menekülésre kényszerült, ezután viszont párhuzamosan végezte a temesvári műegyetemet és a kolozsvári egyetem közgazdaságtudományi fakultását is, ahol 1948-ban doktori címet szerzett. Pályáját a statisztikai tanszék tanáraként kezdte a Bolyai Tudományegyetemen (1948–51), egy éven át a bukaresti közgazdaságtudományi főiskola tanára s a Központi Statisztikai Intézet igazgatója lett, később az általa megszervezett Statisztikai Főiskola igazgatója Bukarestben; 1954-től újra a Bolyai Tudományegyetemen tanított, dékáni, majd rektorhelyettesi tisztséget viselt. 1959-ben helyzetéből adódóan kénytelen volt részt venni a Bolyai Egyetem „egyesítési okmány” cím alatt futó dokumentum kidolgozásában, azaz az intézmény önálló létezésének felszámolásában. Ebben az évben öngyilkos lett.
Szaktanulmányait a mezőgazdasági és ipari termelés mutatóiról, a szocialista statisztikai tudomány alapvető elméleti kérdéseiről, a képviseleti módszerben előforduló hibákról s az indexek szerkezetváltozása hatásának meghatározásáról (egyes esetekben Kohn Hillel és Cseke Vilmos társszerzőjeként) a Probleme Economice, Revista de Statistică, Studii şi Cercetări Ştiinţifice, a moszkvai Vesztnyik Sztatisztyiki s a budapesti Statisztikai Szemle (1950–55) közölte. Univerzális nomogram a statisztikai kiválasztási módszer alapvető mutatószámainak meghatározására (1955) c. munkája az Időszerű közgazdasági kérdések (1955, egyidejűleg német fordításban) c. kiadványban jelent meg a Bolyai Tudományegyetem jog- és közgazdasági kara tantestületi tanulmányai társaságában. A Bolyai Tudományegyetem tízéves fennállása alkalmából kiadott emlékkönyv egy módszertani tanulmányát tartalmazza (1956).
Munkái
Kötetei
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Univerzális nomogram a statisztikai kiválasztási módszer alapvető mutatószámainak meghatározására. In.: Időszerű közgazdasági kérdések (BBTE, 1955)
Idegen nyelven
Irodalom
Csetri Elek: Csendes Zoltán. Akadémiai Értesítő, 2010/5. –