Csiszár Lajos (Marosvásárhely, 1876. febr. 5. – 1963. okt. 20., Marosvásárhely) – építész, publicista. Szülővárosában végzett középiskolai tanulmányai után a budapesti felső ipariskolán szerzett építőmesteri képesítést, majd a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjával a párizsi École des Beaux-Arts építészeti osztályán képezte magát tovább. Tervei szerint és vállalásában épült fel Marosvásárhely számos középülete, így a Városháza, valamint a sáromberki Teleki-kastély új szárnya. Mint a Székely Iparos főszerkesztője (1906–08) s a Vásárhelyi Napló munkatársa a Székelyföld iparosítását és műegyetem felállítását sürgette, az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai ellen füzetet adott ki (1913). Az I. világháború után az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség munkatársa; a KZST 1929-ben tagjává választotta, itt Az építőkövek vallomásai címen tartott előadást.
Csiszár Lajos (Marosvásárhely, 1876. febr. 5. – 1963. okt. 20., Marosvásárhely) – építész, publicista. Szülővárosában végzett középiskolai tanulmányai után a budapesti felső ipariskolán szerzett építőmesteri képesítést, majd a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara ösztöndíjával a párizsi École des Beaux-Arts építészeti osztályán képezte magát tovább. 1901-ben Budapesten épitőmesteri vizsgát tesz. Vásárhelyen kezd müködni mint önálló építész. Tervei szerint és vállalásában épült fel Marosvásárhely számos középülete, elsőként emlegethető a Városháza, valamint a sáromberki Teleki-kastély új szárnya, de nevéhez fűződik még a református kollégium, a katolikus gimnázium, az állami gyermekmenhely, városi vágóhíd, téglagyár, ortodox zsidó templom, a dicsőszentmártoni katolikus templom, több magánépület, palota, kastély, városi, állami épület, iskola tervezése és felépítése, kivitelezése.
Mint a Székely Iparos főszerkesztője (1906–08) s a Vásárhelyi Napló munkatársa, a Székelyföld iparosítását és műegyetem felállítását sürgette, az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai ellen füzetet adott ki (1913). Az I. világháború után az Erdélyi Iparosok Lapja és a Magyar Kisebbség munkatársa. Egyik alapító tagja és elnöke a marosvásárhelyi Építőiparos Szövetségnek, elnöksége alatt épült fel a Magyar Iparostanuló Otthon; a KZST 1929-ben választotta tagjává, itt Az építőkövek vallomásai címen adott elő.
Tagság: Kemény Zsigmond Társaság (1929.), Marosvásárhelyi Építőiparos Szövetség (alapító tag és elnök)
Munkái
Kötetei
Az ipar és kereskedelem megerősödésének akadályai Magyarországon. A Székelyföld iparosodása: a székely nép megmentése (Mv., 1913.); Árkartelek és Románia közgazdasága (Nv., 1933.)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Az ipari szakoktatás kérdése, Gazdasági sérelmeink és kívánságaink I. Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztályának Gyergyószentmiklóson, 1926. október 9-én tartott gyűléséből (Dicsőszentmárton, 1926.); Az ipari szakoktatás kérdése, különös tekintettel a középiskolák reformjára, Gazdasági sérelmeink és kívánságaink II. Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztályának Székelyudvarhelyen, 1928. október 13-án tartott gyűléséből (Dicsőszentmárton, 1929.); Ipari szakoktatás; A közszállításokban és közmunkákban való részesedés, Gazdasági sérelmeink és kívánságaink III. Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztályának Szatmáron, 1930. október 25-én tartott gyűléséből (Dicsőszentmárton, 1930.);
Az ipari szakoktatás kérdése. A romániai Országos Magyar Párt közgazdasági szakosztálya gyergyószentmiklósi ülésén (1926. október elhangzott beszéd közlése – 1926. okt. Románok rólunk. Magyar Kisebbség, 1926/22.; Az ipari szakoktatás kérdése. A romániai Országos Magyar Párt közgazdasági szakosztálya gyergyószentmiklósi ülésén (1926. október) elhangzott beszéd közlése – 1926. okt. Románok rólunk. Magyar Kisebbség, 1926/23.;
Irodalom
Ki kicsoda? Az erdélyi és bánsági közélet lexikonja. Szerk. Damó Jenő, Temesvár–Arad, Lexika K., 1931. –