Csizmadia Andor (Győr, 1910. szept. 4. – 1985. jún. 12., Budapest) – jogtörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, Budapesten 1933-ban jogi doktorátust szerzett, (Itt törölve a következő szövegrész:) 1940 és 1944 között Kolozsvárt teljesített közigazgatási szolgálatot, majd az egri jogakadémián s Budapesten adott elő, végül a pécsi egyetemen a jogtörténet tanára. Számos jogtörténeti munka szerzője. 1940 és 1944 között Kolozsvárt teljesített közigazgatási szolgálatot. Számos jogtörténeti munka szerzője. Felelős szerkesztője volt a Kolozsvári Szemle c. negyedévenként megjelenő várostörténeti és -igazgatási folyóiratnak; itt közölte tanulmányát az 1817. évi ínségakcióról (1943/1) és Kolozsvár városjogáról Mátyás király korában (1944).
Erdélyben megjelent munkái: A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban (Kv. 1940); Tizedesek a régi Kolozsváron (Kv. 1942); Szociálpolitika a reformkori Kolozsváron (Az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései 4. Kv. 1943).
Csizmadia Andor (Győr, 1910. szept. 4. – 1985. jún. 12., Budapest) – jogtörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, Budapesten 1933-ban jogi doktorátust szerzett. Joggyakorlatát a törvényhatósági városi igazgatásban szerezte Győrben és Kolozsvárott kegyúri, kulturális és szociális ügyekben. (Itt az eredetiben törölve a következő szövegrész:) 1940 és 1944 között Kolozsvárt teljesített közigazgatási szolgálatot. 1944-ben rövid ideig Nagybánya polgármestere volt. 1945 után a miniszteriális igazgatásban szociális, később felsőoktatási ügyekkel foglalkozott. Magántanári pályáját 1944-ben kezdte a budapesti Műegyetemen, később tanított az egri jogakadémián és a közgazdasági karon is. 1949–1958-ig Beér János tanszékén az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán oktatott. Ezt követően nyugdíjazásáig, 1980-ig Pécsett a jogtörténeti tanszéket vezette. 1964 és 1968 között a kar dékánja volt. 1966-tól a Jogtörténeti tanulmányok című lapot szerkesztette.
Számos jogtörténeti munka szerzője, pályafutása során mintegy 270 szakmai tanulmányt és könyvet írt. Felelős szerkesztője volt a Kolozsvári Szemle c. negyedévenként megjelenő várostörténeti és -igazgatási folyóiratnak; itt közölte tanulmányát az 1817. évi ínségakcióról (1943/1) és Kolozsvár városjogáról Mátyás király korában (1944).
Díjak: Felsőoktatás Kiváló Dolgozója (1970), Osztrák Tudományos Akadémia levelező tagja, Krakkói Jagello Egyetem díszdoktora (1981), Bécsi Egyetem aranyplakettje (1976), Pro Universitate (1978), Munkaérdemrend aranyfokozata (1980)
Munkái
A gázmű mint közüzem (Győr, 1935); A magyar városok kegyurasága (Győr, 1937); A szellemi szükségmunkások ügye (Győr, 1937); A magyar választójog alakulása (Bp., 1938); Érdekképviseletek és a magyar rendi állam kialakulása (Győr, 1938); A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban (Kv. 1940); Győr városjoga az Árpádok alatt (Győr, 1940); Győr közigazgatása a sz. kir. városi rangra emelkedés előtt (Győr, 1940); Győr város becikkelyezése az 1751. évi országgyűlésen (Győr, 1940); Magyar városok (főmunkatárs. Bp., 1941); A városi jog a XVIII. század derekán (Bp., 1941); Tizedesek a régi Kolozsváron (Kv. 1942); Vázlat Kolozsvár társadalmáról (Kassa, 1942); Tizedesek és fertálymesterek (Szombathely, 1943); Szociálpolitika a reformkori Kolozsváron (Az EME Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései 4. Kv. 1943); Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért (Győr, 1943); A városi közigazgatás egyszerűsítése (Bp., 1943); Városi társadalomszervezésünk kezdete (Bp., 1944); Magyarország közigazgatása (Karcsay Sándorral. Bp., 1946); A község (Bp., 1947); A szociográfiai alapismeretek vázlata (Eger, 1947); Magyar alkotmányjog (előadások. Bp., 1947, 1948); Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés (Beér Jánossal. Bp., 1954); Hajnóczy József közjogi politikai munkái (Bp., 1958); Az általános szociálpolitikai tevékenység, szociális gondoskodás, története és elvi kérdései (Bp., 1961); Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVIII. században (Bp., 1962); Általános szociálpolitikai tevékenység, szociális gondoskodás néhány elvi kérdése és történeti vázlata (Bp., 1963); A magyar választási rendszer 1848-49-ben (Bp., 1963); Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkről. 1001–1949 (Beér Jánossal, Bp., 1966); A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban (Bp., 1966); Széchenyi István törekvései a feudális jogrend átalakítására (Bp., 1967); A nemzeti bizottságok állami tevékenysége (1944–1949) (Bp., 1968); Eötvös József kultuszkormányzati és jogalkotó tevékenysége (Bp., 1971); A pécsi egyetemalapítás 600. évfordulójára 1367–1967 (Pécs, 1971); A 750 éves Aranybulla (Székesfehérvár, 1972); Magyar állam- és jogtörténet (egy.-i tankönyv, szerk. és társszerző, Bp., 1972, újrakiad., 1986); A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig (Bp., 1976); A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben (Bp., 1976); A szociális gondoskodás változásai Magyarországon (Bp., 1977); Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban (dokumentumgyűjtemény. Bp., 1979); Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok (Bp., 1981); Magyar közigazgatástörténet (társszerzőkkel. Bp., 1982; utánnyomás Bp., 2011); A szociográfiai alapismeretek vázlata (Bp., 1984); A kormányzás egyes kérdései a felszabadulás előtt (Bp., 1983); Nemere (Piliscsaba, 2003);