Déznai Viktor (Arad, 1884. máj. 25. – 1968. dec. 1., Kolozsvár) – közíró. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen s a párizsi Sorbonne-on végezte mint francia nyelv és irodalom szakos tanár, a bölcsészet doktora, 1907-től a temesvári állami főreáliskola, 1919-től a zsidó líceum tanára s a munkásgimnázium igazgatója, 1948-tól 1950-ig a kolozsvári Bolyai és Babeş egyetemeken egyidejűleg az urbanisztikai és városrendészeti tanszék tanára. 1958-ig az akadémia kolozsvári könyvtárában dolgozott.
Már a saját kiadásában megjelent disszertációja (A természetérzékről a XVII. század francia irodalmában, Bp. 1907) sokoldalúságát tanúsította. Az I. világháború előtt kezdte el várostudományi tanulmányait, s ezirányú kutatásainak 1912-ben az urbanológia nevet adta; ezt a kifejezést a külföldi szakirodalom is átvette, kiegészítve urbanisztikával, vagyis a várostudomány technikai alkalmazásával. Behatóan tanulmányozta a föld alatti városépítés problémáját, s nemzetközi urbanisztikai kongresszusokon vett részt 1934-ben Lyonban, 1937-ben Párizsban. Tagja volt több európai és amerikai társulatnak; a 30-as évektől kezdve több javaslatot tett (így a genfi egyetem J.-J. Rousseau Pedagógiai Intézetének is) szellemi olimpiászok rendezésére; a II. világháború után kidolgozta egy nemzetközi és egy hazai városkutató intézet tervét, s állami megrendelésre megírta Kolozsvár urbanisztikai történetét. Szaklapokban, köztük a román Urbanismul, a budapesti Városok Lapja, a párizsi La Vie Urbaine, a stuttgarti Zirkel és a genfi Oeuvres hasábjain öt nyelven jelent meg mintegy félszáz tanulmánya a várostudomány köréből, különös tekintettel a világ elvárosiasodásának, város és háború viszonyának s a hazai városok, így Bukarest, Temesvár, Kolozsvár fejlődésének kérdéseire. A Temesvári Hírlap, Független Újság, Ifjú Kelet, Korunk (mindkét folyam), Utunk, Tribuna, Contemporanul, Viaţa Economică munkatársa volt.
Kiadott munkái: L'urbanisation du monde (Bruxelles 1932); A D-terv (Gárdonyi Istvánnal, regény, Prager Könyvkiadó, Pozsony 1938); Szovjetunió (I–II. 1946). A városok általános osztályozásáról szóló feldolgozásai kéziratban maradtak, s könyvtárával, gyűjteményeivel, levelezésével együtt adományként az akadémia kolozsvári fiókjának könyvtárába kerültek.
Élettörténetét és munkásságát tanítványa, Bleyer György írta meg (kéziratban a család tulajdonában).