Felvinczi Takács Zoltán (Nagysomkút, 1880. ápr. 7. 1964. dec. 4., Budapest) *művészettörténész. Középiskoláit Nagybányán és Kolozsvárt végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten. Pályája kezdetén mint Hollósy-tanítvány festőnek készült, majd *művészettörténettel és azon belül a kelet-kutatással jegyezte el magát. A Hopp Ferenc-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. *Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet *művészete áll, de behatóan foglalkoztatta Dürer, akiről könyvet ír (1909), a nagybányai festőkolónia története, valamint különösen keleti kapcsolataiban a régi és újabb erdélyi *művészet. Az I. világháborút megelőző években kritikai hozzáállással követi a nagybányai művésztelep fejlődését, később alapos, forrásértékű tanulmányokban méri fel az alapító mesterek közül Hollósy Simon és *Thorma János munkásságát.
Az erdélyi *művészettel foglalkozó kutatásai akkor válnak elmélyültebbé, miután 1940-ben az egyetemes *művészettörténet tanárává nevezik ki a kolozsvári egyetemre. Tanársegédje Raoul Şorban román *művészettörténész. Rendezője és bírálója volt 1941 szeptemberében a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban megnyílt *művészeti kiállításnak: az anyagot a régi egyházi *művészet, az ötvös- és ékszerművészet, a festészet és háziipar maradandó értékeiből gyűjtötte össze, a gótikától a XX. század *művészetéig. A következő év tavaszán, ugyancsak Kolozsvárt, a keleti *művészet erdélyi kincseiből rendezett kiállítást, India, Kína és Japán *művészetét 40 oldalon tárgyaló tanulmányt közölve az igényes és pontos katalógusban (Keleti *művészeti kiállítás, Kv. 1942). A *Barabás Miklós Céh bírálóbizottságának külső tagjaként több kiállítás rendezője és szakavatott értékelője. 1943 tavaszán az ő rendezésében nyílik meg a kolozsvári sétatéri műcsarnok felavató tárlata. Több írását közölte A Hírnök (1941) és a *Pásztortűz (1941-42). Antifasiszta körök felhívására értékes írással járult hozzá a 48-as Erdély c. kiadvány (Kv. 1943) sikeréhez. Ebben az időben rendezte sajtó alá A Kelet *művészete (Bp. 1943) és Some premises of Islamic ornamental system (Bp. 1943) c. munkáit.
A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemről 1947-ben került vissza a szegedi egyetem bölcsészkarára. Élete utolsó éveiben egykori mesteréről, Hollósy Simonról *tett közzé tanulmányokat a *Művészettörténeti Értesítő c. budapesti folyóiratban.