Ferencz Gyárfás *Brassói Lapok
„Kemény, tisztességes és igazat beszélő ember volt édesapám. Megtanultam tőle az igaz beszédet, meg azt is, hogy nem handabandázni kell, nem vagánykodni, hanem elmondani az igazat úgy, ahogy lehet, de az igazság nem csorbulhat. Így tanultam meg, hogy mily nagy érték az oknyomozó, mindig igazat író újságírás. (Ma ennek sajnos, nagy hiánya van.) A jelentősebb írásai mindig a Brassói Lapok címoldalán jelentek meg. (…) folyamatosan sajtópereket indított ellene a román (királyi) állam. Több mint 200 sajtópere volt, úgy emlékszem, 217 vagy 218. Mindet (!) megnyerte a román állammal szemben a román bíróságokon.” – emlékszik vissza fia, dr. Ferencz Csaba egyetemi magántanár, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke Űrkutató Csoportjának szakmai vezetője a Székelyhon.ro 2011-es cikkében.
A második világháborút Ferencz Gyárfás haditudósítóként szolgálta végig, 1941-től az 1945-ös orosz fogságba eséséig. Ott volt a gyorshadtesttel az ukrajnai benyomulásnál, majd a második magyar hadsereggel a Don-kanyarban. Szókimondó tudósításai miatt 1944 végén a nyilasok elől is bujkálnia kellett, míg végül Iváncnál orosz fogságba esett.
A kolozsvári néptörvényszék 1946. április 15-én – távollétében – húsz év börtönre ítélte Az ítélet kihirdetésekor ő éppen Szibériában volt fogoly, 1947-ben, szabadulásakor hazatért, de azonnal el is menekült az ítélet elől. Magyarországon telepedett le.