Fodor István (Komárom, 1893. szept. 29. 1961. nov. 5., Budapest) szerkesztő, helytörténész, postasegédtiszt. 1919 után színházi titkár, majd színirendező Marosvásárhelyen. 1924-ben indította meg a Színházi Hét (1926-27-ben Színházi Világ) c. művészeti hetilapját, amely 1929-től Marosmenti Élet fejléccel kerül olvasói elé, társadalmi riportokkal és a filmvilág híreivel bővülve. Újabb lapja volt ugyancsak Marosvásárhelyen az *Ellenzék (1935-37). Énekes vígjáték formájában dramatizálta Mikszáth Az eladó birtok c. novelláját (Békeffy Mihály zenéjével, Mv. 1925) és A szelistyei asszonyok c. regényét (Mv. 1932). A Marosmenti Élet kiadásában indult s mintegy 50 folytatásban jelent meg Krónikás füzetek c. sorozata (1930-39) értékes történeti és művelődéstörténeti anyaggal régi színpadi furcsaságokról a marosvásárhelyi színészetben, híres vásárhelyi orvosokról, Kantornéról, az első legnagyobb magyar tragikáról és marosvásárhelyi végállomásáról, hadvezérek, államférfiak, egyházfők és irodalmi nagyságok átmeneti szerepléséről Marosvásárhelyen, az 1848-49-es forradalmi Marosvásárhelyről. Kiemelkedik Marosvásárhelyi színi élet (1933) és Marosvásárhelyi Oklevéltár (I-II. 1938) c. füzete. Ő tájékoztatja Németh Lászlót a Bolyaiak városáról, s ő lesz az író második Bolyai-filmtervének (1961) öreg vásárhelyi postatisztje.
Szentimrei Jenő: Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen (1780–1945). Mv. 1957. 77, 82.