Fodor László (Székelykeresztúr, 1928, febr. 8.) történész. A középiskolát szülőhelyén végezte el, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett történelem szakos képesítést. 1955 óta az RKP Központi Bizottsága mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet kolozsvári munkatársa, tudományos főkutató.
A hazai munkásmozgalom történeti kérdéseit kutatja, tájékoztató közlései a Korunk, A Hét, *Dolgozó Nő és Ifjúmunkás, szakcikkei román folyóiratok, így az Astra, Familia, Tribuna hasábjain jelennek meg. Szaktanulmányait a Studii, Anale, Probleme de Muzeografie, Studii şi Articole de Istorie, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Acta Musei Napocensis és más szakfolyóiratok közlik. Több gyűjteményes kötet (50 de ani de la crearea Comisiei Generale a Sindicatelor din România, 1958; Greva generală din România, 1960; Marea Revoluţie Socialistă din Octombrie şi mişcarea revoluţionară şi democratică din România, 1967; În sprijinul Republicei Ungare a Sfaturilor, 1969; Documente din istoria mişcării muncitoreşti din România 1893-1900, 1969; Documente din istoria partidului comunist şi a mişcării muncitoreşti revoluţionare din România, 1970; Luptele revoluţionare ale muncitorilor ceferişti şi petrolişti, 1971) és a Dicţionar Enciclopedic Român társszerzője. A brassói, marosvásárhelyi és nagyszebeni vasmunkások 1923-as harcairól ír a Din istoria luptelor greviste ale proletariatului din România IV. kötetében (1970), egy tanulmánya Adatok a székelyudvarhelyi céhek bomlásának kérdéséhez c. alatt a Székelykeresztúri Múzeum emlékkönyvében (Csíkszereda 1974) jelent meg. Az észak-erdélyi néptömegek hozzájárulása hazánk felszabadításához a fasiszta uralom alól (1944. augusztus 23. 1944. október 25.) c. írását az MNT közölte 1976-ban (román és angol nyelven is megjelent).
Munkái: Adalékok az erdélyi szakszervezeti mozgalom történetéhez 1848-1917 (Vajda Lajossal, román nyelven is, 1957); Október zászlaja alatt (Vajda Lajossal és Florian Pîrcălabbal, román nyelven is, Kv. 1957); A gyimesvölgyi parasztok felkelése 1934 (Titu Georgescuval, román nyelven is, 1960); Uzina Mecanică de Material Rulant "16 Februarie" Cluj (G. I. Jucannal, monográfia, Kv. 1970).
A hazai munkásmozgalom történeti kérdéseit kutatja, tájékoztató közlései a Korunk, A Hét, Dolgozó Nő és Ifjúmunkás, szakcikkei román folyóiratok, így az Astra, Familia, Tribuna hasábjain jelennek meg. Szaktanulmányait a Studii, Anale, Probleme de Muzeografie, Studii şi Articole de Istorie, Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Acta Musei Napocensis és más szakfolyóiratok közlik.
Több gyűjteményes kötet (50 de ani de la crearea Comisiei Generale a Sindicatelor din România, 1958; Greva generală din România, 1960; Marea Revoluţie Socialistă din Octombrie şi mişcarea revoluţionară şi democratică din România, 1967; În sprijinul Republicei Ungare a Sfaturilor, 1969; Documente din istoria mişcării muncitoreşti din România 1893–1900, 1969; Documente din istoria partidului comunist şi a mişcării muncitoreşti revoluţionare din România, 1970; Luptele revoluţionare ale muncitorilor ceferişti şi petrolişti, 1971) és a Dicţionar Enciclopedic Român társszerzője. A brassói, marosvásárhelyi és nagyszebeni vasmunkások 1923-as harcairól ír a Din istoria luptelor greviste ale proletariatului din România IV. kötetében (1970), egy tanulmánya Adatok a székelyudvarhelyi céhek bomlásának kérdéséhez c. alatt a Székelykeresztúri Múzeum emlékkönyvében (Csíkszereda 1974) jelent meg. Az észak-erdélyi néptömegek hozzájárulása hazánk felszabadításához a fasiszta uralom alól (1944. augusztus 23. – 1944. október 25.) c. írását az MNT közölte 1976-ban (román és angol nyelven is megjelent).
Munkái
Könyvek
Adalékok az erdélyi szakszervezeti mozgalom történetéhez 1848–1917 (Vajda Lajossal, román nyelven is, 1957); Október zászlaja alatt (Vajda Lajossal és Florian Pîrcălabbal, román nyelven is, Kv. 1957); A gyimesvölgyi parasztok felkelése 1934 (Titu Georgescuval, román nyelven is, 1960); Uzina Mecanică de Material Rulant „16 Februarie” Cluj (G. I. Jucannal, monográfia, Kv. 1970).