Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Gálffy Mózes (Nagyszeben, 1915. júl. 13. 1988. júl. 23. Budapest) nyelvész. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte (1939), ugyanitt az Unitárius Kollégiumban a magyar nyelv és irodalom tanára (194041), majd az ETI munkatársa (194244). Adjunktus, 1956-tól előadótanár a Bolyai Tudományegyetem, majd a BabeşBolyai Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén, 1970-től nyugalomba vonulásáig tíz éven át professzor.

Fő kutatási területe a magyar nyelvjárástan. Foglalkozik névtani kutatással is. Nyelvföldrajzi gyűjtőmunkát végez Kalotaszegen, a Fekete-Körös völgyében, a moldvai csángók között és a Székelyföldön. Ebből az anyagból szerkesztette meg Szabó T. Attilával és Márton Gyulával a Csángó nyelvatlaszt és Márton Gyulával a Székely szóföldrajzi szótárt (mindkettő kéziratban). Az erdélyi magyar nyelvjárások témaköréből írja szaktanulmányait a szakfolyóiratokba (NyIrK, Studia Universitatis BabeşBolyai, Series Philologica, Cercetări de lingvistică). Kiemelkedik tanulmánya a kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótöveiről (Magyar Népnyelv IV, Debrecen 1943), a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékének nyelvjáráskutató munkájáról a Magyar Autonóm Tartományban (A V. Babeş és Bolyai Egyetemek Közleményei, Társadalomtudományi Sorozat 1956/12) s egy mutatvány Csík és Gyergyó tájnyelvi atlaszából (Márton Gyulával, NyIrK 1957/14). A Iorgu Iordan-emlékkönyvben (1958) Principii în cercetarea sistemului fonetic al dialectelor c. tanulmányával szerepel. Az Igaz Szóban a szótárak és a választékos nyelvhasználat (1965/1), majd a szövegszerkesztés, ill. szövegelemzés (1980/11) kérdéséről értekezik; nyelvészeti szakcikkeket közölt a Korunk, *Utunk, *Tanügyi Újság hasábjain.

Mint a mai magyar nyelv egyetemi előadója 1948-ban társszerzőként lényeges szerepet vállalt az anyanyelvi oktatás korszerű megalapozásában a VI, VII és XI. osztályok számára készült Magyar nyelvtan megírásával. A Helyesírási tájékoztató (1969) és a Magyar helyesírási szótár (1978) c. romániai kiadványok munkatársa. Lényegbevágóan szólt hozzá a többállítmányú egyszerű és a mellérendelő összetett mondatokat elhatároló vesszőhasználat vitájához (Magyar Nyelv, Bp. 1981/4).

Élénken foglalkoztatja a romániai magyar nyelvművelés. Rövid közleményeivel *jelen van a napi- és hetilapokban, s Anyanyelvünk művelése címen (1975) számos munkatárs nyelvművelő cikkeit szerkeszti kötetté.

Munkái: Keresztneveink becéző alakjai a Borsavölgyében (Kv. 1943); Huszonöt lap "Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé"-ből (Márton Gyulával és Szabó T. Attilával, Kv. 1944); Mai magyar nyelv IIII. (egyetemi jegyzet, Szabó Zoltánnal, Kv. 1958); A mai magyar nyelv kézikönyve (Balogh Dezsővel és J. Nagy Máriával, 1971); Nyelvi forma nyelvi érték. Alak- és mondattani elemzések (1972); Torjai szójegyzék (Nemes Zoltánnéval és Márton Gyulával, Sepsiszentgyörgy 1974); Anyanyelvünk művelése (cikkek és tanulmányok, Murádin Lászlóval, 1975).

(M. L.)

Oláh Ferenc: Anyanyelvről felsőfokon. *A Hét 1972/1. Szikszay Jenő: A mai magyar nyelv kézikönyve. *Tanügyi Újság 1972. jan. 4. J. Nagy Mária: A nyelvi forma értéke. *A Hét 1973/36. Beke György: A nyelv az ihletője, gondja, megtartója. *Brassói Lapok 1975. aug. 2. Cs. Gyímesi Éva: Kettős hivatás. Beszélgetés G. M.-sel. *A Hét 1975/36. Dávid Gyula: Közügy, magánügy. *Utunk 1976/23.

ASZT: G. M. nyelvészeti problémákról. LM 1242.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük