Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Hadnagy Csaba (Kovászna, 1919. dec. 7.) orvosi szakíró. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett (1937), oklevelét a kolozsvári egyetemen nyerte el (1942). Ugyanitt az élettani intézetben tanársegéd, majd 1949-től a marosvásárhelyi Vérátömlesztő Központban főkutató, 1954-től a 2. számú Belgyógyászati Klinika laboratóriumának vezetője. Több neves tudományos testület, így a német hematológiai társaság (1964) és az Amerikai Egyesült Államok geriatriai társasága (1967) tagjai közé választotta. Szakirodalmi tevékenysége a vér megbetegedései, a cukorbaj, a vitaminhiány okozta kórállapotok, gerontológia, immunológia és kórélettan kérdéseit öleli fel.

Elsőként írt le 1952-ben egy sajátos, az anti E faktor okozta vérmegbetegedést újszülöttnél; Szabó Istvánnal együtt kimutatta, hogy a vérátömlesztés szövődménye, a vörös vérsejtek feloldása okozta ún. hemolitikus sokk a szervezet védekező válasza; elsők között bizonyította, hogy a fonalas sejtosztódást (mitózist) gátló anyagok (vegyszerek, röntgensugárzás) ugyanakkor csökkentik a szervezet ellenanyag-termelését, vagyis védekezőképességét a kórokozókkal szemben. Önálló és társszerzőkkel írt dolgozatai az Orvosi Szemlében s más bel- és külföldi szakfolyóiratokban, így az Acta Morphologica Hungarica, Medizinische Monatsschrift, Archív für Physiologie und Therapie, Journal of American Geriatrie, Pediatria (Moszkva), Gerontologia Clinica (USA) hasábjain jelentek meg.

Munkája: A vérátömlesztés szövődményei (Szabó Istvánnal közösen, 1957).

Papp József: Ha kevés a vasunk… Interjú H. Cs. hematológussal. *A Hét 1974/32.

Hadnagy Csaba Attila (Kovászna, 1919. dec. 7. – 2004. ?) – orvosi szakíró. A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban érettségizett (1937), oklevelét a kolozsvári egyetemen nyerte el (1942). Ugyanitt az élettani intézetben tanársegéd, majd 1949-től a marosvásárhelyi Vérátömlesztő Központban főkutató, 1954-től a 2. számú Belgyógyászati Klinika laboratóriumának vezetője. Több neves tudományos testület, így a német hematológiai társaság (1964) és az Amerikai Egyesült Államok geriatriai társasága (1967) tagjai közé választotta. Szakirodalmi tevékenysége a vér megbetegedései, a cukorbaj, a vitaminhiány okozta kórállapotok, gerontológia, immunológia és kórélettan kérdéseit öleli fel.

 

Elsőként írt le 1952-ben egy sajátos, az anti E faktor okozta vérmegbetegedést újszülöttnél; Szabó Istvánnal együtt kimutatta, hogy a vérátömlesztés szövődménye, a vörös vérsejtek feloldása okozta ún. hemolitikus sokk a szervezet védekező válasza; elsők között bizonyította, hogy a fonalas sejtosztódást (mitózist) gátló anyagok (vegyszerek, röntgensugárzás) ugyanakkor csökkentik a szervezet ellenanyag-termelését, vagyis védekezőképességét a kórokozókkal szemben. Önálló és társszerzőkkel írt dolgozatai az Orvosi Szemlében s más bel- és külföldi szakfolyóiratokban, így a Magyar Orvosi Archívum, Orvosi Hetilap, Magyar Onkológia, Egészségtudomány, Hematologia Hungarica, Acta Morphologica Hungarica, Medizinische Monatsschrift, Archiv für Physiologie und Therapie, Journal of American Geriatrie, Pediatria (Moszkva), Gerontologia Clinica (USA) hasábjain jelentek meg.

 

 

Önálló munkája

 

A vérátömlesztés szövődményei (Szabó Istvánnal közösen, 1957).

 

Gyűjteményes kötetekben

 

Intraduodenalis sósavbevitelre bekövetkező vörösvértestszám változásáról. Magyar Orvosi Archívum 1943 (Bp., 1944); A lép depot-serumának normal-agglutinin tartalma (Zsirai Kálmánnal). Magyar Orvosi Archívum 1943 (Bp., 1944); Adrenalin és pilocarpin hatása az emberi vérsavó heterohaemagglutinin titerére (Illényi Andrással). Magyar Orvosi Archívum 1943 (Bp., 1944); Die Rolle der Hirnrinde bei den Veränderungen der Fähigkeit des Serums zur Stimulation der Phagozytose (Kovács Istvánnal). Acta Physiologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp., 1954); Beiträge zur Frage des Antikörpergehaltes der Lymphoziten (Dézsi Zoltánnal, Adorján Etelkával). Acta Physiologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp., 1955); Über die Wirkung von Tetanus-Toxin und von E. coli dyepepsiae Endotoxin auf die mitotische Tätigkeit (Gyergyay Ferenccel). Acta Morphologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp., 1957); Die Rolle des Nervensystems in der Regulation der mitotischen Zellteilung (Gyergyay Ferenccel). Acta Morphologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp., 1957); A B12 vitamin immun-hematológiában való alkalmazását érintő vizsgálatok. Magyar Tudományos Akadémia Biológiai és Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei (Bp., 1957); A reticulendotheliális rendszer tus-tárolását befolyásoló anyagok hatása az ellenanyagképzésre. Kísérletes Orvostudomány 1956. évf. (Bp., 1957); A lymphocyták ellenanyag tartalmával kapcsolatos kísérletes vizsgálatok (Dézsi Zoltánnal, Adorján Etelkával). Kísérletes Orvostudomány 1956. évf. (Bp., 1957); Über die pharmakodynamische Wirkung von Dagranol. Archives Internat. de Pharmacodynamie et de Thérapie (Bp., 1967; eredeti kiadás: Brüsszel, 1959); A haemolysises shock kórélettana (Szabó Istvánnal). Orvosi Hetilap (Bp., 1958); A szülészeti-nőgyógyászati osztályokon végzett vérátömlesztések törvényszéki orvostani vonatkozásai. Haematologia Hungarica (Bp., 1961); Shigella flexneri törzsek Chloramphenicol rezisztenciájának kialakulására, valamint Chloramphenicol rezisztens és szenzibilis változatainak aktív immunizáló hatására vonatkozó vizsgálatok (Kinda Kálmánnal, Jaklovszky Alfonzzal). Egészségtudomány [1959.] évf. (Bp., 1960); L’activité mitotique de l’organisme tumoral (Gyergyay Ferenccel). Acta Morphologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp., 1968).

 

Irodalom

 

Papp József: Ha kevés a vasunk… Interjú H. Cs. hematológussal. A Hét 1974/32.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük