Imreh Barna (Angyalos, 1908. jún. 20. 1982. márc. 15. Sepsiszentgyörgy) író, helytörténész, néprajzi író. Tanulmányait szülőfalujában és a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1926), teológiai tanulmányokat folytatott Kolozsvárt, Budapesten, Halléban, Königsbergben és Brüsszelben, ahol bölcsészdoktori címet szerzett. 1933-tól ref. lelkipásztor Brassóban, Mezőbándon s újra Brassóban. 1974 óta nyugdíjasként Sepsiszentgyörgyön élt.
Első írása a marosvásárhelyi Vadász Újságban jelent meg (1927), itt s a kolozsvári Ellenzékben közölte elbeszéléseit, vadásztörténeteit, tárcacikkeit. Írásai jelentek meg az Erdélyi Múzeum, Református Szemle, Ifjú Erdély, Keresztény Magvető, majd a Korunk, *A Hét, Művelődés, *Aluta hasábjain, valamint a Megyei Tükör napilapban. A debreceni Magyar Népnyelv munkatársa volt.
Fontosabb tanulmányai: Mezőbánd helynevei (ETF 138, Kv. 1942); Küküllő-, Maros- és Nyárád-vidéki helynevek a XVIXIX. századból (Dolgozatok a *Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből 10. 1943); Az alsórákosi "sereg" (Népismereti Dolgozatok 1978); Sepsiszentgyörgy helynevei (Kisgyörgy Zoltánnal és Győrbíró Pállal, *Aluta 1980); Ókori "tankakadályok"? (A "Kakasborozdák" rejtélye. *A Hét 1981/19). Elkészítette Alsórákos falumonográfiáját, ennek földtani és turisztikai része megjelent az *Aluta XIIXIII. kötetében (1981).
Írói álnevei: Tikósy, Módy Pál.
Ferenczi GézaFerenczi István: A "Kakasborozdák" rejtélyéhez. *A Hét 1982/19.