Kiss Ida, Tamás Ernőné (Nagyvárad, 1902. ápr. 4. 1936. dec. 21. Budapest) prózaíró. Iskoláit a nagyváradi Orsolyarendi Zárda intézetében végezte, írói pályáját a Napkeletnél kezdte, egy ideig Budapesten élt (1923-24), itt a Pesti Napló, Magyarország, Új Idők, Hétfői Újság közli írásait. Szerepelt a clevelandi Szabadság, a kolozsvári *Keleti Újság és a bécsi *Tűz hasábjain is, majd visszaköltözött szülővárosába.
A kolozsvári Napkeletben tűnt fel Meghalt a kedvesem (1920/6) és Szálltam a hegy felé (1921/9) c. novelláival, melyek *Sőni Pál megítélése szerint "teljesen az avantgarde-meghökkentés és a tér-időn kívüli és felüli szimbolika jegyében íródtak". Shami (Nv. 1922). c. regénye elé Babits Mihály írt előszót. A Geniusban jelent meg Aranyszőlőt szemezgető ezüstmadár c. szabadvers-szerkezetű groteszkje (1924). További kötetei: Kalászcsorduláskor (elbeszélések, Nv. 1925); Olyan jó élni (regény, Bp. 1935).
Ignotus: Mellesleg. *Keleti Újság 1922. okt. 28. Salamon László: Shami. *Tűz, Bécs 1922/10. *Sőni Pál: Avantgarde-sugárzás. 1973. 129-30.