Konsza Samu (Nagybacon, 1887. dec. 15. 1971. szept. 15. Sepsiszentgyörgy) tanár, *folklórgyűjtő. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban végezte, 1913-ban a budapesti egyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. 1912-től, első világháborús katonai szolgálatának megszakításával, a szászvárosi Kun Kollégiumban tanított, 1925-től a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, ahol 1948-ig tanár (1943-44-ben igazgató), 1948 és 1957 között nyugdíjas tanárként könyvtáros volt.
Nagybacon nyelvjárása (Bp. 1916) c. doktori értekezését a Magyar Nyelvőrben (1916-18) néhány nyelvjárási tanulmánya, majd az EME Vándorgyűlésének Emlékkönyvében (1934), az Erdélyi Múzeumban (1938-39) és a Művelődésben (1968) főként népköltészeti közleményei követték. Ifjúkori gyűjtését kiszélesítve, 1927-től diákjainak bevonásával a megye jó részére kiterjedő gyűjtőmozgalmat szervezett. Ennek eredménye három évtized múlva a Háromszéki magyar népköltészet (Mv. 1957): több mint 60 helységből 1675 népköltészeti alkotással (mesék, balladák, dalok, gyermekjátékok, lakodalmi költészet, köszöntők, mondókák, táncszók, közmondások, találós kérdések, írott versek) a mai napig a romániai magyar *folklór egyik leggazdagabb és legátfogóbb megyei gyűjteménye. Ennek mese-fejezetéből állította össze utóbb A szegény ember kincse (1969) c. népszerű válogatását. 80 éves korában volt iskolájának diákjai Gyökerek c. lapjuk emlékszámával ünnepelték.
(F. J.)
Beke György: Háromszék Krizája. *Tanügyi Újság 1957/8; uő. Nemzedékek alkotó kortársa. *Tanügyi Újság 1967/45. Szabó T. Attila: A Háromszéki Magyar Népköltészet kötetéhez. *Korunk 1958/3. Izsák József: Újból hajtott a vadrózsa. *Igaz Szó 1958/10. Faragó József: Háromszéki balladagyűjtők. Közli Balladák földjén. 1977. 106-12.