Kostyál István (Temesvár, 1920. aug. 15.) regényíró, novellista. Az 1934-es temesvári kommunista tömegperben mint 14 éves ifjúmunkást négy évre ítélték, büntetését a fiatalkorúak börtönében Kolozsvárt töltötte le. 1940-től a Szovjetunióban munkás. Hazatérve katonai pályára lépett, s a Szovjet Nagyvezérkar mellett működő legfelsőbb Katonai Akadémián nyert kiképzést (1956-59). A Glasul Armatei munkatársa volt. Szembekerült a diktatúrával, mire megfosztották párttagságától és tábornoki rangjától. Az 1989 decemberi bukaresti népfelkelés tűzvonalában volt, de hamarosan ellenzékbe szorult. Egy Bogdán Tibornak, a bukaresti Valóság főszerkesztőjének adott nyilatkozatában (1991/8) leszögezi: "…jó ideje megváltoztattam már nézeteimet a kommunizmus utópisztikus eszméivel, az emberiségnek oly nagy károkat okozó dogmáival szemben. De azért továbbra is a szocializmus híve maradtam, természetesen azzal a felismeréssel gazdagodva, hogy új, nyugati típusú szocializmus-modellre van szükség."
Muzsikáló körte c. ifjúsági regényében (1966) és Miből lesz a cserebogár c. elbeszéléskötetében (1968) az illegális forradalmi munkásmozgalom ifjúsági emlékeit dolgozta fel. A tűzfelelős segédei c. gyűjteményes kötetben (1974) Mezítlábas kisfiú c. novellájával szerepel.
(B. E.)
Kovács János: Muzsikáló emlékek. *Előre 1966. nov. 5. Kormos Gyula: Félig-meddig regények. 2. Miből lesz a cserebogár? *Utunk 1969/7.