Ligeti József (Budapest, 1897. dec. 10. 1985. jan. 28. Budapest) balettművész, színi rendező. Pályáját táncosként kezdte, balettmesteri oklevelét Párizsban szerezte (1921), a kolozsvári Román Opera balettmestere (1921-28), közben Salzburgban Max Reinhardttól rendezést tanult s Becsky Andorral, Szentimrei Jenővel közösen részt vett a *Studió közös román-magyar művészeti társaság megalapításában. Berlinben színi rendező (1929-31), a Forradalmi Proletár Írók Szövetségének tagja, majd Bukarestben a GTM (Grupa Teatrală Muncitorească) vezetője s a 13-1 c. avantgardista színtársulat rendezője (1932-33); később Budapesten szervez *munkásszínpadot s a Városi Színház operatagozatának főrendezője (1935-36). Pályáját Párizsban folytatja, ahol színházi szerző, rendező és táncos (1937-39); megalakítja a Comédiens du Peuple szakszervezeti színházat (1945). Hazatérve a budapesti MKSZ (*Munkás-Kultúrszövetség) színházi szakosztályát vezeti (1946), ezután Kolozsvárt kapcsolódik be a *munkásszínjátszásba, 1947-től pedig már az I. C. Frimu Színház igazgatója Bukarestben. 1949-től a iaşi-i Nemzeti Színház, 1952-től a sepsiszentgyörgyi *Állami Magyar Színház főrendezője, 1958-tól a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház művészeti vezetője nyugalomba vonulásáig (1960). Magyarországra települt át 1963-ban.
Sorsa végighurcolta Európán, s az *avantgarde és *proletkult sajátos ötvözésével járult hozzá mind a magyar, mind a román művészeti élet fejlesztéséhez. Balettmesteri leleményességgel megírt koreográfiai munkáját a modern táncról Kolozsvárt a Lepage könyvkereskedés adta ki (1925), s *Gaál Gábor szatirikus szavalatait Európai jazz c. táncpoémájával kísérő "S. O. S.-est"-je (1928) felkeltette az erdélyi haladó értelmiség figyelmét. A Ligeti-féle *munkás színi rendezések közül kiemelkedett Párizsban, Budapesten és Bukarestben A felszabadult Dandin György címen bemutatott Molière-feldolgozása; e teljesítményét egykorú kritikájában Eugen Ionesco, Eugen Jebeleanu, Benedek Marcell, *Tabéry Géza üdvözölte.
Ars poeticáját a művész A romániai *munkás-színjátszás múltjából c. alatt maga foglalta össze (Korunk 1958/1), kiadatlan önéletrajzának két fejezetét *A Hét közölte: a Balett és irodalom (1978/30), ill. a Berlinbe mentem forradalmat csinálni (1978/49) c. emlékiratrészletek Erwin Piscator, Balázs Béla, Dienes László, Moholy Nagy László társaságában kifejtett működéséről számolnak be.
Kötete: A ma tánca (Kv. 1925).
Gaál Gábor: Levelek (1921-1945). Szerk. Sugár Erzsébet. 1975. 730. Margareta Andreescu: Teatrul proletar din România. 1977. 43-45, 174-78.