Litera Könyvkiadó 1. Temesváron 1944 őszén létesült és 1945 végéig működött magánkiadó és nyomda. Magyar nyelven összesen nyolc művet jelentetett meg: Ernyes László, Herczeg-Hermann Zsuzsi és Pető Tibor versesköteteit, Szobotka András, a később ismertté vált szobrász Vasbeton c. poémáját, Szűts László Bor és Plesz Artúr Detasament c. regényeit, egy Modern orosz elbeszélők c. gyűjteményt (mindjárt 1944 őszén), többek között Ilja Erenburg, V. Ognyev és Mihail Solohov elbeszéléseivel Fenyves László fordításában és szerző megnevezése nélkül egy Mesedélután a kirgizek között c. könyvet, amelynek alcíme: "Egy hadifogoly feljegyzései."
(Kr. K.)
2. Bukarestben 1969 végén létesített és 1989-ig fennállt állami könyvkiadó, amely a szerzők költségén vállalta eredeti műveik megjelentetését. A kisszámú belső munkatárs feladata a benyújtott kéziratok lektoráltatása s kedvező vélemény esetén megjelentetésük nyomdai útjának egyengetése. Megalakulásakor igazgatója a Sajtófőigazgatóság egykori vezetője, Bihari László volt. Magyarul 1971-ben jelentette meg első könyvét: *Lászlóffy Csaba Bolondok játékai c. színdarabkötetét; rajta kívül olyan szerzők fordultak hozzá, akik ebben a keretben érezték biztosítottnak műveik nyilvánosság elé kerülését és ezt követően a megmérettetést, amiért nemcsak az állami kiadóknál járó honoráriumról mondtak le, hanem anyagi áldozatot is készek voltak vállalni.
A ~nál jelentek meg még Böszörményi Zoltán (1979, 1981), Fülöp Lídia (1977, 1979), *Horváth Loránd (1983), Z. Jakab István (1977), *Kercsó Attila (1981), Kövesdi Kiss Ferenc (1971, 1977), Veress Endre (1981, 1984) verseskötetei, Réthy István novellái (1986), Csata Ambrus ifjúsági regénye (1983), Almási Tibor és *Károlyi S. Mihály képzőművészeti kismonográfiája Gyárfás Jenőről (1979), Bartos-Elekes Ildikó marokkói útibeszámolója (1985).
(D. Gy.)
Beke György: Beszélgetés könyvkiadókkal. *Utunk 1970/8. Zsehránszky István: Akik a Literánál indultak. Könyvtár 1981/3.