Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszák az eddig ismert hatodik magyar nyelvemlék. Egy, ma a Bolyai Tudományos Könyvtárban található s a XIV. század második felében leírt, az Ó- és Újszövetséget magába foglaló hártyakódex őrizte meg, amelyet Koncz József, a marosvásárhelyi Ref. Kollégiumi Könyvtár könyvtárosa mentett meg a Rhédei család erdőszentgyörgyi könyvtári hagyatékából 1860-ban. A magyar szövegrészek jelentőségét csak 1956-ban ismerte fel *Farczády Elek könyvtárigazgató. A szövegemlék 44, a lapszéli jegyzetek 11 nem egy esetben először írásban itt szereplő magyar szavának nyelv- és írástörténeti elemzéséről A Marosvásárhelyi Sorok c. alatt Farczády és Szabó T. Attila nyelvtudós számolt be a bukaresti Akadémia Kiadónál megjelent s fénykép-hasonmásokkal ellátott kötetben (1957).
A megmentőjéről Koncz-kódexnek elnevezett, fatáblákba kötött és részben sérült mű kis nyolcadrét alakú, 433 írásos és 1 üres levelet tartalmaz. Néhány soros magyar bejegyzésében s a glosszákban ilyen szavak szerepelnek, mint medue, viuend, kelket (kölyköt), atyad, kyral, valaky, hallandia (hallandja), yeltest (üvöltést), lezen (lészen), veretut (veretett), eresnek (erősnek), eltezev haz (öltözőház), thiuis (tövis).
A szövegemlék és a lapszéli bejegyzések egy második, lényegesen átdolgozott és bővített új kiadásban 1973-ban jelent meg A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák címmel.
Márton Gyula: Ötödik nyelvemlékünk. *Korunk 1958/2. Benkő Loránd: A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák. Magyar Nyelv LIV (1958). 17-22. Benkő Samu: A vásárhelyi nyelvemlékről. *Utunk 1974/4.