Mózer István (Arad, 1929. dec. 25.) újságíró, tanulmányíró. Középiskolát szülővárosában végzett a Katolikus *Gimnáziumban (1948), a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett (1952). Az államosított *gimnázium utódintézetében tanár (1952-55), tartományi magyar tanfelügyelő, majd a Ioan Slavici *Líceum igazgatóhelyettese (1959-67). A Vörös Lobogó szerkesztője (1967-89), 1990-től a *Jelen belső munkatársa.
Első írása a Vörös Lobogóban *jelent meg (1953). Mint tanár az *iskolai színpad felvirágoztatásával, mint szerkesztő a haladó hagyományok, a népköltészeti gyűjtés és a fiatal író-tehetségek felkarolásával szolgálja a magyar művelődést. Riporter, tárcaíró, színikritikus, a Művelődés, Utunk, A Hét, *Új Élet munkatársa. Előszót írt *Károly Sándor Keserűsó c. paródia- és szatíragyűjteménye elé (1975), *Nagy Dániel életművéről folytatott kutatásairól számol be az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör Önarckép c. antológiájában (1982) s az író születésének 100. évfordulóján Az "úgynevezett legmagasabb szellemi pályán…" c. alatt az Utunkban (1986/36). Szerkesztésében és utószavával *jelent meg Apácai Bölöni Sándor és *Gulácsi Zoltán pécskai és nagyvarjasi Búza, búza, de szép tábla búza c. népdalgyűjteménye (Arad 1978).
(U. J.)