Munkásélet 1. A Romániai Egységes Szövetségek és Szakszervezetek magyar nyelvű hetilapja. A Bukarestben 1923-tól megjelent *Munkás folytatásaként indult, 1926-os és 1927-es évfolyamait felelős szerkesztőként Imre Aladár, majd az 1931-es betiltásig *Encsel Mór jegyzi. A ~ munkatársa Fóris István. 1929-től a baloldali Egységes Szakszervezetek lapja, élesen szemben áll nemcsak a Iuliu Maniu vezette kormányzattal, hanem a szociáldemokráciával is. Történelmi dokumentum a ~ állásfoglalása a temesvári tömegperrel, majd a lupényi bányászok sztrájkjának véres leverésével kapcsolatban. A lap közli Al. Dobrogeanu-Gherea tiltakozó táviratát a munkáshalottak hozzátartozói számára gyűjtött segélypénz elkobzása ellen (1929. dec. 9.). 1931-ben betiltották.
2. Az RNK Szakszervezeti Központi Tanácsának (később a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének) hetilapja. Megelőző szakszervezeti folyóiratokhoz igazodva II. sorozatként 1957. máj. 1-én indult Bukarestben szerkesztők megjelölése nélkül. Elsősorban üzemi és helyi levelezőkre támaszkodott. Belső munkatársai közt Mag Mária, Mráz Lajos, Okos György, Vas Ágnes szerepel.
Később kinőtt az üzemi munkaversenyeket népszerűsítő sablonjából. Bogdán Tibor, Fodor György, Kenéz Ferenc, Máthé Éva, Pintér Lajos, Salló Ernő, Szaniszló József, *Tóth Mária bevonásával sokoldalúbbá vált. Megindítja Komoróczy György nyelvművelő rovatát, s éveken át rendszeresen folytatja *Jenei Dezső műszaki kisszótárát; gazdagodik orvosok, természettudósok, jogtanácsosok szakcikkeivel.
Bár a 80-as évek közepétől a pártpolitika propagandaanyaga egyre nagyobb helyet foglal el benne, ennek mintegy ellensúlyozásaként egy erősödő technokrata vonal is érvényesül mérnökök, mesterek közreműködésével, akik a legjobb műszaki megoldásokat ismertetik szakszerűen benne. Újabb munkatársak köztük Baktai Etelka, Fórizs Anna, Kaszili Viktor, Murgu Pál üzemi riportokkal járulnak hozzá a lap népszerűségéhez, amit a jó teljesítményű munkások állandó arcképcsarnoka is szolgál. A magyar és román irodalom jól válogatott szemelvényei mellett bő a világirodalmi anyag is.
1989 decembere után a lap *Valóság (1991. okt. 18-ig), majd *Változó Valóság cím alatt új profillal lépett közönsége elé.
Beke György: Ép áramkör. *Utunk Évkönyv 1972. 84-86. Balogh Edgár: Munkásélet térben és időben. Közli Táj és nép. Kv. 1978. 153-55.