Nagy Tibor (Szárazajta, 1933. febr. 3.) műszaki író. Középiskoláit a Székely Mikó Kollégiumban, ill. annak utódiskolájában végezte (1952), majd a brassói egyetem mechanika karán szerzett diplomát (1961). Tanársegéd a gépjármű és motor tanszéken (1961-68), adjunktus (1968-72), előadó, 1980-tól egyetemi tanár, majd tanszékvezető (1981-92).
Első szaktanulmányát a brassói Buletinul Ştiinţific al Institutului Politehnic közölte (1964). Doktori disszertációjában a rendezett levegőmozgásnak a keverékképzésre és égésfolyamatokra gyakorolt hatását vizsgálta a közvetlen befecskendezésű dízelmotorok égőterében (1970). Önállóan és társszerzőként írott dolgozatai a Construcţia de Maşini, Studii şi Cercetări de Mecanică Agricolă, Buletinul Ştiinţific al Universităţii din Braşov hasábjain jelentek meg. Magyar nyelvű értekezéseit a gépjárművek gazdaságos működéséről a *TETT (1979/2), a működési biztonság vizsgálatáról s a tudományos munkásság mércéjéről a *Brassói Lapok (1980/51; 1981/4) közölte.
Szakelőadásai hangzottak el országos szintű értekezleteken és konferenciákon: az automobilok, traktorok és mezőgazdasági gépek brassói konferenciáján (1993) s egy piteşti-i értekezleten (1994), s jelentek meg a Revista Inginerilor de Automobil hasábjain (1995).
Munkái: Materiale speciale pentru automobile şi tractoare (társszerzők Dan Abăiţăncu és Gheorghe Bobescu, 1966); Exploatarea şi tehnica transportului auto (társszerző Cornel Sălăjan, 1982); Motoare pentru automobile (társszerző Gheorghe Radu, tankönyv, Brassó 1986).
(B. E.)